Az unióbeli háztartások 2016-ban 395,4 milliárd eurót költöttek el a különböző ruhákra és cipőkre - derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat friss adataiból.

Mindez más szemmel nézve azt jelenti, hogy az uniós GDP 2,7 százalékát költöttük erre, azaz fejenként 800 eurót. Ez 247 520 forint.

Nem Magyarország állt az első helyen a költések alapján - sőt a sereghajtók közé tartozik. A fejenkénti költéseket nézve az uniós tagállamok közül csak Bulgária van mögöttünk évi 100 euróval, mi ennek a dupláját (200 euró) hozzuk az Eurostat adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy az átlagmagyar 2016-ban mintegy 62 ezer forintot költött ruházkodásra, amivel a régiós országoktól is el vagyunk maradva, ott inkább a 300 euró a jellemző, azaz valamivel 90 ezer forint feletti összeg. (A statisztika valamennyire hiányos: nincs adat például Romániából, míg a nem uniós tagállam Szerbiából van: ott 100 eurót költenek erre a célra.)

Talán keveseknek meglepetés, hogy Luxemburg áll az első helyen, a magyarénál 8,5-ször nagyobb költéssel. Az élmezőnyben szinte csak gazdag országok szerepelnek, az egyetlen kivételt a divatbolond sztereotípiának megfelelni látszó olaszok jelentik, akik fejenként 1100 eurót, azaz több mint 340 ezer forintot költöttek 2016-ban ruhákra és cipőkre.

Érdekes az az ábra is, amely azt mutatja, hogy a háztartások a kiadásaik hány százalékát költik ruházkodásra. Az olaszok itt az élmezőnyben vannak, mégpedig a dobogó legalsó fokát foglalhatják el valamivel hat százalék feletti adattal, náluk a portugálok és az észtek is többet költenek arányaiban a fizetésükből ruhák és cipőkre. Ennyit a sztereotípiákról.

Magyarország itt a lista vége felé helyezkedik el, bőven az uniós átlag alatt. Mögöttünk, ahogy a költések összegénél, csak Bulgária található - és Románia, de az ő esetükben csak 2015-ös adatot talált az Eurostat. Bár Luxemburg kirívóan sokat költ ruházkodásra, ez ebben a statisztikában a magas bérek miatt ez nem jelenik meg, alig az uniós átlag költenek erre a célra.

Ez az arány az elmúlt 10 évben összességében csökkent. A leginkább Litvániában, ahol 2006-ban még a kiadásaik 7,8 százalékát költötték ruházatra a háztartások, 2016-ban pedig 5,9 százalékát. Magyarországon azonban fordított adatokat mértek, itt ugyanis 0,4 százalékkal nőttek az arányok. Ekkora növekedést mértek Luxemburgban is, míg Lettországban, az Egyesült Királyságban (egyaránt 0,5 százalék), illetve Lengyelországban (0,6 százalék) ennél is nagyobbat. (Meglepő dolgok derültek ki a magyarokról.)

Érdemes megnézni azt is, hogy mely ország mennyit költött összesen e célra. Itt a listát a britek vezetik, mégpedig 82,6 milliárd euróval, a következő németek már tisztes távolságból figyelik csak őket a maguk 70,7 milliárdos költésével. Az olaszok 64,3 milliárd euróval stabilan őrzik dobogós helyüket, hiszen a következő franciák "csak" 45 milliárdot költöttek ruházatra.

Érdekesség, hogy összköltésben már nem állunk olyan rosszul, hiszen a valamivel 2 milliárd feletti összeggel olyan országunkat is megelőzünk, mint Szlovákia, Szlovénia és az ugyancsak a nem épp nagy lakosságszámáról ismert Luxemburg.