Az év első tíz hónapjában az öt legnagyobb hazai sörgyártó belföldi értékesítése 12 százalékkal maradt el a tavaly január-októberi időszak eladásaitól – mondta el az Economx érdeklődésére Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója a szervezet adventi sörestjét követően.

Egy-két hónappal ezelőtt még 15 százalékos elmaradást is láttunk volna a múlt évi bázishoz képest, ám a meleg, napos szeptember-október kedvezett a sörfogyasztásnak. Ennél jobban mi sem bizonyítja, hogy az ágazat mennyire ki van téve az időjárásnak.

A tagok közé tartozik a Heineken Hungária, a Dreher és a Borsodi, valamint a Carlsberg Hungary, míg a Pécsi Sörfőzde adatszolgáltatással segíti a szövetség munkáját. Viszonyításként ez az ötös fogat tavaly együttesen 6,463 millió hektoliter sört értékesített. Bár ez a mennyiség 1,3 százalékkal felülmúlja az egy évvel korábbit, 3,4 százalékkal továbbra is elmarad a Covid-válság előtti, 2019-es csúcsév 6,682 millió hektós teljesítményétől.

Magyarországon az első és a negyedik negyedév forgalma elmarad a nyári csúcsoktól, hiszen a sörszezon jellemzően májustól szeptemberig tart, ám egyre több olyan termék jelenik meg a kínálatban, ami a sörkedvelők favoritja lehet az év végi ünnepek idején éppúgy, mint a kora tavaszi báli szezonban. Ezek jellemzően valamelyest erősebb, karakteresebb sörök, ilyen például a porter, a stout, a bak, de manapság már egyre többen kapnak kedvet ahhoz, hogy kísérletezzenek a más tájakon oly népszerű forralt sörrel is.

Nincs mese, drágább lesz a sör

A sörszövetség igazgatója szerint a globális felmelegedés hatásait vizsgálva érdekes együttállás, hogy a sör várhatóan drágább lesz, mert egyre nehezebb lesz megtermelni a hidegkedvelő komlókat, a különféle malátákat adó árpát, a másik oldalon viszont a klimatikus viszonyok változása, az átlaghőmérséklet növekedése élénkíti a fogyasztást, növeli a keresletet.

Éppen emiatt érthető, hogy miért csökken a borpiac, hiszen hasonló okokból csökken a tiszta bor fogyasztási alkalmainak száma és nő a fröccsöző napoké, amikor a bor mellé azzal akár azonos mennyiségű vagy még több szódavíz kerül.

Még ha nem is teljes évről beszélünk, a részeredmények alapján a sörpiac 12 százalékos csökkenése Kántor Sándor szerint előrevetíti, hogy még jövőre is valószínűtlen a Covid-válság előtti 2019-es forgalom túlszárnyalása.

Bizakodásra ad ugyanakkor okot, hogy a prémium és a szuperprémium sörök forgalmi részaránya immár eléri a 33,2 százalékot, miközben öt évvel ezelőtt ez a mutató még csak 20 százalékon állt.

Ez azt üzeni, hogy a magyar fogyasztókat felruházták az iparág kis- és nagyüzemei azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában ma már egyre inkább a jobb minőséget részesítik előnyben.

Mit hoz a DRS?

Mint ismert, jövő januárban bevezetik a kötelező visszaváltási díjas termékek rendszerét, amit az italcsomagolások területén a nemzetközi szakzsargonban csak DRS-nek neveznek. Mivel a fém, a műanyag és az üveg italcsomagolások is az új rendszer hatálya alá tartoznak, a söripar mindennapi működésére alapjaiban lesznek hatással a változások. A sörszövetség igazgatója elmondta: 

a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. a napokban mutatta be az előzetesen ismert változatnál lényegesen egyszerűbb, gyártóbarátabb termékregisztrációját, ami nagyban megkönnyítheti a söripari cégek dolgát is az átállásban.

Mivel egy-egy nagy sörüzem átlagosan 60 elemű termékportfólióval rendelkezik, a csomagolásokat tervező és gyártó kapacitások korlátai miatt öt-hat hónapra rúghat a teljes átállás ideje, azaz maradéktalanul szükséges és indokolt lesz esetükben a fél éves türelmi idő.

Az ugyanakkor nehézséget okoz, hogy egyelőre nem közölték az érintett vállalatokkal a visszaváltási rendszer működtetéséhez szükséges díj mértékét, így az új rendszer költségeivel egyelőre nem számolhatnak, a jövő évi üzleti terveiket még nem tudták véglegesíteni.