Surányi György volt jegybankelnök osztotta meg gondolatait a forintgyengülésről és az inflációról a Privátbankár.hu beszélgetésén. 

Szomorú aktualitás, hogy napok óta a 400-as szint környékén lebeg a forint-euró jegyzés. A forint amúgy sem vizsgázott jól az elmúlt tíz éveben, nagyjából 50 százalékos csökkenéssel a régiónk egyik legrosszabb teljesítményét mutatja fel. Csak február óta 12-13 százalékkal gyengült, messze alulmúlta a régiós devizákat - olvasható a portálon.

Miért is gyengül a forint?  

A hazai infláció a KSH szerint 10,7 százalék. A kormány is elismeri, hogy az árstopok miatt nagyjából öt-hat százaléknyi elfojtott drágulás is jelen van a gazdaságban. Az infláció nagyjából fele Surányi szerint külső hatások eredménye, különösen a járvány utóhatásai, a háború és az energiaválság játszanak szerepet a drágulásban.

Viszont a másik fele belső hatások miatt jelentkezett. „Az MNB vezetője arról beszélt, hogy sem a hitelkiáramlásnak, sem a laza fiskális politikának, sem a reálbér-emelkedésnek nincs inflációs hatása.

Hát akkor mi a fenének lehet inflációs hatása?”

Surányi szerint a forint nagyon szeszélyes, volatilis mozgása és trendszerű gyengülése súlyos hitelességi deficitet is mutat: a piaci szereplők nem igazán bíznak a forint stabilitásában és az infláció elleni fellépésben.

"Akárhányszor megszólalt akár a miniszter, akár a jegybankelnök, mindig árfolyameséssel reagált a forint. El kellene gondolkodniuk a saját hitelességükön.”

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azon szavaira pedig, hogy a forintárfolyam pont ott van, ahol lennie kell, azt mondta: „Nem tartom szerencsés megfogalmazásnak, öt forintot esett utána az árfolyam. Egy kis, nyitott gazdaságban sem a kormány, sem jegybank nem mondhatja, hogy nem érdekli az árfolyam.”

Eleget tett az MNB?

Szerinte egy olyan helyzetben, amikor az infláció egyre gyorsabb, és az MNB úgy tesz, mintha 30-40 bázispontos emelésekkel érdemben fel lehetne lépni vele szemben, hiteltelen. „Ha az év elején, amikor már látszott, hogy nagyon magas lesz az árindex, sokkal határozottabb emelést hajt végre a jegybank, akkor ma az árfolyam jóval erősebb lenne. Semmi sem indokolja, hogy egy euró 400 forint legyen.”

Csehországban és Lengyelországban magasabb az infláció és alacsonyabb az irányadó kamat, mint nálunk. „De az ő monetáris és fiskális politikájukat hitelesebbnek, meggyőzőbbnek tartja a piac, ezért a korona és a złoty alig veszített az értékéből.”

Ráadásul a jegybank híján van egy fontos fegyvernek. A hazai jegybanknak 34 milliárd eurós devizatartaléka a negyede annak, amivel a cseh és a lengyel jegybank rendelkezik. „Amikor a háború elején a régiós devizák gyengülni kezdtek mindketten határozottan avatkoztak be a devizapiacon. A magyar jegybanknak nincsenek ilyen lehetőségei.”

És ezt a külföld is látja, nem véletlenül nincs bizalmuk a hazai fiskális és monetáris politikában. „Nagyjából 2,5 százalékponttal magasabb kamatért tudunk hitelt felvenni a piacról, mint amennyi a német referenciaszint. A pandémia előtt még 0,6-0,8 százalékpont volt a különbség.”