A magyar kis- és középvállalkozók komoly erénye a gyors alkalmazkodás és a folyamatos megújulás – fogalmazott Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kkv-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Vállalkozáskutatási Műhelye által készített jelentés eredményeit bemutató konferencián.

Az államtitkár az előadása előtt az Economx-nek adott interjújában elárulta, hogy milyen célokat tűzött ki maga elé az államtitkárság, hogyan támogatják a vállalkozások digitalizációját, illetve hogyan látja jelenleg az ESG-re való felkészülést?

Számos programot és támogatást jelentettek be, mióta szeptember közepén felállt a kkv fejlesztési államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumban. A teljesség igénye nélkül ezek közé tartozik a Demján Sándor-program, a GINOP Pluszban elérhetővé vált támogatások vagy a Garantiqa Invest EU Garanciaprogram. Milyen hosszú távú célokat szeretne az államtitkárság elérni?

A kkv-k a magyar gazdaság gerince, ezért a kormány kiemelt fókuszt helyez rájuk, a KKV Stratégiában a kormány megfogalmazott négy olyan mérőszámot, amellyel a többi uniós országhoz viszonyítva is tudjuk mérni a teljesítményünket. Ez a kkv-knak a beruházási aránya, a finanszírozási aránya, az export aránya, illetve az alkalmazottak egy főre eső hozzáadott értéke. A foglalkoztatotti hozzáadott érték tekintetében jelenleg 22 ezer euró/év/kkv/alkalmazott szintnél tartunk, ezt szeretnénk 28 ezer euróra húzni. Az export nagyon alacsony, ott 5 százalék az arány, ezt jó lenne a 7-10 százalékos sávba emelni. A beruházási arány 30 százalékos, ha abból 40 százalék lenne a GDP-hez képest, akkor annak nagyon tudnánk örülni. A hitelpenetráció pedig 10-15 százalék körül van, most 13 százalék volt a legutolsó adat, annak bőven 20 százalék fölött kellene lennie. Ez a négy mérőszám az első, amelyek irányába 2030-ig lépnénk. 

A közelebbi célkitűzés pedig a 2025-ös 3 százalékos gazdasági növekedésnek az elérése, amelyhez erős és jól teljesítő kkv-kra van szükség. Úgy számoltunk, hogy a 3 százalékos gazdasági növekedéshez a vállalati szektornak egy 6 százalékos hitelezési növekedést kellene elérnie 2025-ben.

A programok ezeket a célokat próbálják segíteni, részben európai uniós társfinanszírozásból, részben a hazai költségvetésből, vagy piaci hitelből és egyéb támogatásból tud olyan forráskínálat összeállni a kkv-k számára, ami beindíthatja a beruházásaikat. Az akcióterv keretében bejelentett nyolc intézkedésnek is az a logikája, hogy a gazdasági növekedést megelőző beruházásaktivitást növelje.

Kiemelt szerepet szánnak a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának is a versenyképesség javításában. Ezeken a területeken milyen konkrét innovációs kezdeményezések vannak napirenden?

Ahogy a gazdaságfejlesztésben van a fent említett négy KPI, úgy van a technológia oldalán is, méghozzá az uniós Digitális Évtized fejlettségi mérőszámai. Amiben mi jól állunk az uniós átlaghoz viszonyítva, az a hálózati lefedettség vagy a felhőszolgáltatás kihasználása a cégek részéről, de mondjuk az IT-szakemberek alkalmazásában, a középkorúak digitális jártasságában, a digitálisan nomád cégek fejlődésében vagy a mesterséges intelligencia alkalmazásában hátul vagyunk. Ha mérőszámot kellene mondanom, akkor az ötből kettőnél uniós átlag felettiek vagyunk, háromnál pedig van még tere a fejlődésnek. Itt is több oldalról támadunk, vegyük például a „Minden cégnek legyen honlapja” programot.

A 900 ezer regisztrált cégből 200 ezer az, amelyik működik, egynél magasabb a foglalkoztatotti létszáma, nem veszteséges, nincs köztartozása, nem kényszervállalkozó, nincs feketelistán. Nos ebből a 200 ezer cégből is még mindig azt látjuk, hogy körülbelül 10 ezernél az alap digitalizációs feltételek sincsenek meg.

Úgyhogy felül is támadunk és alul is. Felül segítenénk a középvállalkozói réteget, hogy nagyvállalat legyen, automatizáljon és fejlődjön, eközben az alul lévőket is húznánk felfelé, hogy senki ne essen le az asztalról.

A mesterséges intelligencia területén már az Európai Unió is lépett, az AI Act idén augusztusban lépett hatályba. Ezen a téren hogyan áll a kkv-szektor?

Nemrég már meg is jelent a szabályozás hazai végrehajtásának irányát kijelölő kormányhatározat – e tekintetben több európai ország előtt járunk. A rendezőelvnek annak kell lennie, hogy a technológiát nem szabályozni kell, hanem a szabályozásnak engedni kell a technológiát fejlődni. A magyarországi jogi implementációban is ezt próbáljuk erősíteni, hogy nem egy szabályozásról van szó, hanem a platformok forgalomba helyezésének a szabályairól beszélünk.

Például, ha a számítógépes játékokhoz használnak MI-t, akkor az egy szabadabb terület, de ha mondjuk befolyásolásra vagy manipulációra akarja valaki használni, akkor az már tiltott.

A kettő között pedig vannak azok a szektorok, amikor azt mondjuk, hogy ha például egy chatprogramot elindít egy cég, akkor annak a forgalomba helyezését tudjuk-e úgy kontrollálni, hogy az hasznos és fogyasztóbarát, s nekirekesztő legyen. Az AI Act e két véglet  közötti szabályozást próbálja megteremteni. Tehát nem arról van szó, hogy blokkolnánk az MI elterjedését, éppen az ellenkezője történik, az alkalmazóknak szeretnénk egy védelmet, a fejlesztőknek pedig egy szabályrendszert adni.

Egy kiemelten fontos terület az ESG-re való felkészülés, januárban lépett életbe a magyar szabályozás. Hogyan állnak jelenleg ezen a fronton a hazai kkv-k? 

Ha diplomatikusan válaszol a kkv, akkor azt mondja, hogy nagyon jól. Ha a valóságot mondja, akkor meg azt, hogy sehogy. Mi azt látjuk, hogy ők ezt a szabályozást nem segítségként, hanem kötelező újabb adminisztrációs teherként élik meg. Magyarország jelenleg előrébb jár az európai jogszabályalkotásban, például bevezettük az ESG beszámolót. Ez bővebb körre vonatkozik, nemcsak az ESG jelentéstételre kötelezetteknek, hanem az ő beszállítóiknak is kell majd adatot gyűjteni és szolgáltatni. Ezzel fel akarjuk készíteni azt a vállalkozói kört,  akikre előbb vagy utóbb úgyis ki fog majd terjedni az ESG jelentéstétel hatálya.

Persze ez is változhat, hiszen láthatóan Európa kihátrálni látszik ebből egy kicsit. Úgyhogy mi is gondolkozunk most azon, hogy könnyíteni kell majd a szabályozáson, hogy ha jönnek az engedmények, azok bevezetésében is gyorsabbak legyünk mindenkinél.

A másik irány, hogy a hitelhez jutás alapfeltétele lesz, hogy milyen ESG minősítést kap valaki. Nemrégiben a Magyar Nemzeti Bank is kijött egy, az ESG kérdőívtől független kérdőívvel. Ami szerencsés: a két szabályozás együtt futott, s mivel a két kérdőívnek nagyon sok közös halmaza van, ezért a kérdésekre elég egyszer válaszolnia a cégeknek. Ha csak ESG beszámolót készít a cég, elég a szűkebb kérdéslista. Ha hitelt is akar felvenni, akkor a legbővebb a kérdéslista, amire válaszolnia kell. A 151 kérdésből, ha valaki mondjuk nem higannyal foglalkozik – és viszonylag kevés az ilyen kkv –, akkor nagyjából 50 kérdés az átlagos választeher, ami teljesíthető feladat. Inkább a szemléletformálást látom egy olyan tényezőnek, amivel nekünk foglalkoznunk kell: elmagyarázni a kkv-knak, hogy ez miért jó, mit tud ebből kiolvasni, miért nem csak egy adminisztratív teher, hogy tud ebből hasznot húzni. Ezt a folyamatot GINOP Plusz forrásokból és ügynökségi szolgáltatásokkal is akarjuk támogatni.

Korábban még arról is szó volt, hogy akár versenyelőnyt is jelenthet például az uniós piacon az, hogy ilyen hamar elfogadta Magyarország a szabályozást.

Ahogy említettem, segíteni akartunk a cégeknek a feltételek gyors megismerésében, de most azt látjuk, hogy a célegyenesben valakik hátraarcot csinálnak. Ha ez marad a helyzet, nekünk erre reagálni kell. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH) közvetlen kkv-któl, tanácsadói, valamint oktatási intézményektől származó véleményeket juttatunk el. Most – amíg nem dőlnek el a végleges irányok – azzal tudunk a legtöbbet segíteni, hogy áttekintjük, hogy a cégek ESG-terhéből mit tudunk levenni a vállukról.

A kormány tavaly év végén fogadta el a magyarországi új KKV Stratégiáját 2030-as céldátummal, amely 90-100 akciótervre bontva ír elő feladatokat. A költségvetési tervezés miatt novemberre kell összeállnia a programok jövő évi költségvetést terhelő részeinek. Mire koncentrálnak most, és mik a hosszabb távú feladatok?

A mostani Demján Sándor Programba a támogatásokkal kapcsolatos akciók kerültek bele, míg a KKV Stratégiában szolgáltatások, szemléletformálás, tanácsadási tevékenység is van, tehát ez utóbbi egy sokkal bővebb kör.

Most a forráshoz jutás a prioritás, mert azt látjuk, hogy a gazdasági növekedéshez beruházás kell. Ugyanis szükség van a kkv-kra is a 3-6 százalékos növekedés eléréséhez, illetve ezen a gazdasági növekedésen alapuló bérnövekedéshez, ami a 21 elemből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv másik pillére.

A beruházáshoz hozamelvárás kell, a hozamelvárásnál pedig az elsődleges tényező a cégeknél, hogy mennyiért jutnak forráshoz. A különbségtétel pedig az, hogy a saját pénzemet vagy más pénzét használom. Ezért akarunk mi egy olyan menüt adni a cégeknek a mostani akciótervvel, amiből tudnak választani, és össze tudják hasonlítani, hogy mi kell nekik a beruházáshoz: tőkeemelés, kamatmentes hitel, lízing, európai uniós forrás, visszatérítendő vagy éppen vissza nem térítendő forrás. 

Cégek sorsa múlhat azon, amiben úttörő Magyarország

Feszült várakozással tekintenek a hazai vállalkozások az év elején hatályba lépett ESG törvény részletszabályaira. Pontosan mikor és kiket érint a kötelező jelentés? Hogyan segít ennek kitöltésében az ESG Menedzsmentplatform? Milyen új szakmák születnek, és mekkora versenyelőnyt adhat, hogy két évvel megelőztük a régiót? – Többek között erről kérdezte az Economx Molnár Csaba Gábort, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ESG Igazgatóság vezetőjét.

Kapcsolódó