Magyarországon 2010 és 2019 között a harmadik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, azonban a javuló folyamatokat félbeszakította a koronavírus miatti válság, csak a gazdaság újraindulásával kezdett el visszarendeződni a munkaerőpiac.

A jegybank 2023-as versenyképességi jelentése szerint 2022-ben megugrott az üres álláshelyek száma és a munkanélküliségi ráta is esett, így a munkaerőpiac tovább feszesedett. A jelentés alapján komoly munkaerőhiány volt tapasztalható egyes szektorokban, leginkább a feldolgozóiparban és az IT-ágazatban.

Kapcsolódó

Sötét kilátások

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáján beszélt arról, hogy az előrejelzések szerint 2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról. Mindez többek között a demográfiai trendeknek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülésének, illetve a képzettség hiányának lesz a következménye.

Az államtitkár az Economxnek adott interjújában is kiemelte, hogy nagyjából 300 ezer ember van jelenleg az országhatáron belül, akik elvileg még munkára képes állapotban lehetnek, közülük nagyjából 40 ezer emberről beszélhetünk, akiknek jó képzettsége és végzettsége van, és mobilitási problémáik sincsenek. Rajtuk kívül közel 50 ezren vannak azok, akiket átképzéssel lehetne hozzásegíteni a mielőbbi munkához jutáshoz.

A Magyar Nemzeti Bank márciusban közzétett munkaerőpiaci elemzésében arról írt, hogy a foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben több, mint 850 ezer fővel nőtt, mára 4,7 millió fő fölé emelkedett, azonban a további bővítésben a demográfia egyre effektívebb korlátot jelent. A hazai munkaerő-tartalék az alacsonyan és közepesen képzett fiatalok és az 55-74 éves nők körében koncentrálódik.

Tajthy Krisztina, a Digitális Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkára idén év elején arról beszélt, hogy becsléseik szerint húszezernél is több olyan munkavállaló hiányzik jelenleg a munkaerőpiacról, aki megfelelő digitális készségekkel rendelkezik. A szervezet adatai szerint a programozók mellett a digitális projektekben jártas projektmenedzserekből, az adatelemzőkből és a mesterséges intelligencia szakértőkből is komoly hiány van.

A jövő munkahelyei

Vakhal Péter és Bogóné Jehoda Rozália idén megjelent kutatása szerint

a mérnöki és informatikai munkakörök lesznek a jövőben is a legkeresettebbek, miközben a monoton fizikai vagy szellemi munkát igénylő munkakörök eltűnnek vagy jelentősen visszaszorulnak.

Azonban az IT területén is csak a megalapozott, széles körű tudás és a friss szakmai ismeretek garantálják a sikeres karriert és a magas fizetést. Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Oktatási és Tudatosítási Munkacsoportjának vezetője szerint a mesterséges intelligencia elterjedésével növekszik az igény a változásokra szakmailag felkészülten reagáló, átfogóbb, komplexebb tudással bíró, diplomás informatikusokra.

A junior programozók bruttó 600-950 ezer forintos fizetésről indulnak. Milliós bér fölé a 3-5 év gyakorlattal rendelkezők lépnek, egy senior software architect, vagy IT-tervező átlagosan bruttó 1,3 millió forintot kereshet havonta. Egy IT-menedzser havi 1 millió forintot, míg egy csapatvezető jellemzően már 1,6-2,5 millió forintos havi fizetést vihet haza, a biztonsági mérnökök és a kiberbiztonsági tanácsadók pedig akár 2,5 millió forintot is.

Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a globális techvállalatok leépítései miatt több tízezer informatikai állás szűnt meg az utóbbi másfél évben, ennek hatása pedig Magyarországon is érezhető volt.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB és a PwC Magyarország munkaerőpiaci konferenciáján úgy vélte, hogy a munkaerő-utánpótlásnál ma már nem a tudás és a tapasztalat az elsődleges, hanem a munkához szükséges képességek. Ennek megfelelően a munkaadók azokat az alkalmazottakat keresik, akiket továbbképezhetnek az elvárásaiknak megfelelően.

Arra azonban az alelnök külön is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció, az automatizálás, a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése ellenére emberi munkára ezután is szükség lesz, így az olyan emberi skillek, mint az empátia vagy a problémamegoldó készség, sosem veszítik el a jelentőségüket. 

Az elmúlt évek során jól megfigyelhető tendencia volt a munkaerőpiacon, hogy a diplomát elváró hirdetések aránya folyamatosan csökkent. Míg 2020-ban az összes hirdetés 34 százaléka tartalmazott felsőfokú végzettségre vonatkozó kritériumot, ez 2022-ben 26 százalékra csökkent. Ez is rámutat arra a trendre, hogy a vállalatok számára egyre inkább a tanulási készség és a releváns tudás az elsődleges szempont, amikor a potenciális munkavállalóikról döntenek.

Magyarországon az akkumulátorgyártás megjelenésével számos új pozíció is születhet a magyar vidéken is, azonban villanyszerelőkből, karbantartókból, a fémes munkák szakmunkásaiból már most is komoly hiány van. A munkaerőhiány problémája azonban jelenleg nem általános az egész országban, vannak ugyanis olyan régiók, ahol több száz szakmunkást keresnek, míg máshol éppen most kezdődnek leépítések.

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője az Economx kérdésére elmondta, hogy a PwC 2024-es globális AI Jobs Barometer kutatása alapján azt lehet látni, hogy a mesterséges intelligencia lesz a legfőbb rendezőerő a következő pár évben. Ez több hatással fog járni: egyrészt növekednek az MI-készségeket igénylő álláshirdetések, másrészt a jelentkezők a pénztárcájukon is érezni fogják a készségeik értékét.

Az MI-képességekkel rendelkezőknek átlagosan 25 százalékkal magasabb fizetést ajánlanak, de ez a sales és a marketing területen eléri a 43 százalékot, az ügyvédek esetén pedig a 49 százalékot is.

Emellett az is látható, hogy azok a szakmák, ahol az MI teret hódít, szűkülnek létszámban: az átlaghoz képest 75 százalékkal lassabban nő azon álláshirdetések száma, amelyek esetén az MI át tud venni feladatokat (például ügyfélszolgálat, IT).

Az MI mellett más készségeket is vizsgálva a kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy nő a keresettsége az MI-tól teljesen független (például sporthoz vagy gondozáshoz kapcsolódó) képességeknek, valamint a környezettel, környezetvédelemmel és az ahhoz kapcsolódó mérnöki tudásnak is.

Ezzel párhuzamosan csökkent a keresettsége számos IT-képességnek (például Javascript, Cloud), bizonyos design és sales feladatoknak (például cold calling), de az adatelemzői készségeknek is. 

Arra a felvetésre, hogy mit tehetnek azért a munkavállalók, hogy a fenti kihívások mellett se essenek ki a munkaerőpiacról, úgy válaszolt a szakértő, hogy a munkavállalók és a munkáltatók számára a következő években a legnagyobb feladat és felelősség a képességfejlesztés. Éveken keresztül azt látták, hogy ez nehéz téma: a munkavállalók sokszor sajnálják az idejüket képzésre fordítani, némely munkáltató pedig költségesnek tartja vagy azt a kockázatot érzi, hogy a munkavállaló a megszerzett tudását majd egy más cégnél kamatoztatja. 

Ez a tendencia viszont most fordulni látszik: a PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatása szerint a munkahelyváltást tervezők 67 százaléka említi, hogy a továbbképzési lehetőségek hiánya szerepet játszik a döntésében.

Reguly Márta szerint mindez arra világít rá, hogy kezd kialakulni a tudatosság a munkavállalókban, hogy a saját munkaerőpiaci értéküket megtartsák, növeljék. A vállalatok között is egyre több olyat látni, amely tudatosan fordul a digitális átálláshoz. A kérdés az, hogy hogyan lehet ezeket a képzéseket hatékonyan kivitelezni, és persze nagy léptékben. 

Minél nagyobb szintű diverzifikálás, célcsoportra szabás a megoldás: látnunk kell, kik alkotnak digitális pioneer csoportot, kik azok, akik képesek ezen a téren nagyot fejlődni, és kik lesznek a lassabb követők. Az is nagyon fontos, hogy ne csak képzésekben gondolkodjunk, hanem vigyük közel az üzlethez a technológiai újításokat; definiáljunk use case-eket, olyan üzleti igényeket, lehetőségeket, ahol lokálisan be lehet vezetni valami megoldást, és ott gyors eredményeket, sikereket lehet elérni

– vélekedett a szakértő, aki szerint maga a megvalósítás folyamata lesz a legértékesebb képességfejlesztés az ebben résztvevőknek.  

Felpörgetjük a termelést, közben hiányzik a friss hazai munkaerő

Három-öt éven belül a foglalkoztatottak száma túlszárnyalhatja az ötmilliót Magyarországon, de csak a vendégmunkásokkal együtt. Egyelőre többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra – hangsúlyozta az Economxnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.