Az amerikai vállalatok továbbra is a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban, és nagy szerepet játszanak Magyarország gazdasági semlegességének garantálásában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, az USHBC kerekasztal-beszélgetésén Budapesten.

A tárcavezető kitért az utóbbi évek súlyos kihívásaira, különös tekintettel az ukrajnai háború kirobbanására, amely igen nehéz gazdasági helyzetet teremtő európai válaszintézkedésekhez vezetett, a miniszter szerint

Kapcsolódó

minél közelebb vagyunk a háborúhoz, s minél védtelenebbek vagyunk a nemzetközi energiapiacokkal szemben, annál károsabbnak bizonyultak ezek a körülmények.

Emlékeztetett továbbá az infláció egekbe szökésére, illetve arra is, hogy a tavalyi év alapvetően az áremelkedés letöréséről szólt Magyarországon, ahelyett, hogy a gazdasági növekedést elősegítő célokra fordíthatták volna az erőforrásokat – írja az Index.

„És ez a hatalmas infláció nem azért állt elő, mert elrontottuk a gazdasági stratégiát […] Nem, egy külső ok miatt, amit nem tudtunk befolyásolni” – húzta alá a miniszter. Majd tudatta, hogy mára

  • lelassult a pénzesés mértéke,
  • a fogyasztás kezd felpörögni
  • és újra növekedni indultak a reálbérek. 

„Most újra a helyes úton vagyunk (…) Azonban új lendületet akarunk adni a gazdaságnak. Jövőre 3 százalék és 6 százalék közötti növekedést akarunk elérni” – hangsúlyozta a tárcavezető. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy jövőre a jelenleg is zajló nagyberuházások egy része elérheti a termelési fázis kezdetét, például a BMW gyára, a Mercedes új egysége, a CATL és a BYD üzeme.

A miniszter rámutatott, a magyar állam a világ azon három országa között szerepel, ahol mára mind a három német prémium-autómárka gyárral rendelkezik, és eközben a tíz legnagyobb keleti elektromos akkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedés mellett döntött, méghozzá elsősorban az erős német jelenlét miatt.

Ez a gazdasági semlegesség 

Szijjártó Péter ismertette a gazdasági semlegesség stratégiáját is, amely azt jelenti, hogy

nem válogatunk a befektetők között nemzetiségük alapján. Nem zárjuk ki csupán a származásuk miatt az együttműködést bizonyos vállalatokkal. És ha most megnézik a magyar gazdaság tájképét, akkor azt látják, hogy egyfajta találkozási pontjává váltunk a keleti és a nyugati gazdaságoknak.

Az Orbán-kormány tagja felszólalt a keleti és a nyugati gazdaságok szétválasztását célzó erőfeszítések ellen, és leszögezte, hogy a politika ebben az esetben is távol áll a valóságtól, a gyakorlatban ugyanis egyre erősödik a kölcsönös függőség.

„A gazdasági semlegesség számunkra azt jelenti, hogy Magyarországon amerikaiként azzal dolgozhat együtt, akivel csak akar, legyen az kínai, indiai, koreai, holland vagy német, nekünk mindegy. Ha tiszteletben tartja a szabályainkat, ha itt akar befektetni, akkor rendben van” – jelentette ki Szijjártó. Ezért a hazai kormány soha nem fog  „beleszólni az amerikai cégek életébe és működésébe itt, Magyarországon, abba, hogy kivel és hogyan dolgoznak együtt, amíg tiszteletben tartják a szabályokat.”

A miniszter aláhúzta, a magyar kormány nagyon fontosnak tartja a gazdasági semlegesség garantálásában a második legnagyobb beruházói közösségnek számító amerikai vállalatok szerepét.