A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után – derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből.
Az esti fociünnep közben kiadott jogszabály igen komoly szigorítás tehát, amely csaknem megduplázza a kamatokra terhelt közterhek mértékét, méghozzá egy olyan időszakban, amikor a magas infláció miatt így sem könnyű reáljövedelmet produkálni a megtakarításokból.
Magyarán ez azt jelenti, hogy majdnem
megduplázódik a közteher mértéke, száz egységnyi hozamból 85 helyett csak 72 marad a lakosságnál.
A 205/2023. (V. 31.) kormányrendelet alapján a természetes személyeket szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti kamatjövedelem (ide értendő az árfolyamnyereség is) után, az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével.
A hitelintézeti betétek, fizetési számlák követelésegyenlegének kamatjövedelme esetében a szocho a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára vonatkozik.
- A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik;
- A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén a magánszemélyt teljes egészében a rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre vonatkozik;
- A megtakarítási célú életbiztosításoknál a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére vonatkozik.
- foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.
Az adó megfizetése alól tehát csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek.
A Portfolio szerint a 13 százalékos szocho bevezetésével két célja lehet a kormánynak: egyrészt a lakossági állampapírok irányába terelnék a lakossági megtakarításokat, másrészt növelni szeretnék a költségvetési egyensúlyt, azaz az állam bevételeit.