Tízmilliárdokat fizet ki a magyar állam családvédelmi támogatásokra úgy, hogy a vállalt célok soha nem teljesülnek - derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Napi.hu közérdekű adatigénylés nyomán szerzett meg a Pénzügyminisztériumtól. A lakástámogatást igénybe vevőkkel szemben fennálló állami követelés összege a lakástámogatási hatóságok által a Magyar Államkincstár (MÁK) számára 2018 decemberében szolgáltatott adatok alapján 30,7 milliárd forint volt - tudta meg lapunk.
Ennek az összegnek a jelentős része mögött bedőlt hitelek állhatnak. Sok támogatást ugyanis azért követel vissza az állam, mert a támogatottak nem fizették a tartozásaikat, és az ingatlanjukra bírósági végrehajtást kezdeményeztek, és ebbe az eljárásba az állami jelzálogjogra tekintettel az állam képviselője is bekapcsolódott.
Év | Forint |
2009 | 2 297 552 |
2010 | 22 272 040 |
2011 | 16 294 787 |
2012 | 37 202 641 |
2013 | 56 160 360 |
2014 | 86 804 050 |
2015 | 143 276 147 |
2016 | 194 536 555 |
2017 | 180 700 265 |
2018 | 189 267 529 |
Összesen | 928 811 926 |
Forrás: Pénzügyminisztérium |
A többi visszaigénylés hátterében is többnyire szomorú történetek állnak. A támogatás visszakövetelésének gyakori oka, ha a támogatási szerződésbe foglalt gyermekvállalás nem teljesült - például egészségügyi okokból - vagy mert idejekorán megromlott a viszony az egykor még közös jövőt tervező házaspár tagjai között.
Akkor is vissza kell fizetni a pénzt, ha megsértették a tízéves támogatási időszak alatt a támogatott ingatlanban történő bentlakási kötelezettséget. Nem laktak benne, kiadták például, vagy eladták anélkül, hogy másik szocpol-képes ingatlant vásároltak volna helyette. Utóbbi történet hátterében is gyakran állnak válások.
Bedőlt hitelesek tömegét érinthetné
A szocpolt (ahogy egykor "becézték" a gyerekszámhoz kötött lakáscélú állami támogatást, ennek utóda a mai csok, azaz a családi otthonteremtési kedvezmény) felvevő jelzáloghiteleseknél, miután bedől a hitel, és értékesíteni kell az ingatlant, elvileg az államnak is be kellene állnia a sorba, hogy visszakérje a támogatást. Ez azonban ritkán sikerül. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2013 első negyedévétől kezdve 2018 végéig 52,8 ezer ingatlant kellett kényszerértékesíteni banki tartozások miatt - igaz ezek közül 37,5 ezret a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. vásárolt meg.
A NET csak olyan adósok ingatlanját vásárolta meg, ahol gyerek is volt, utánuk pedig vehettek és vettek fel lakásvásárlási támogatást a családok. Az állam persze nagyon rosszul jött volna ki abból, ha éppen ezeknek a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek nyújtott volna be több millió forintos, kamatokkal terhelt számlákat. (A kamatok a polgári törvénykönyv alapján a jegybanki alapkamathoz igazodnak.) Ez nem is történt meg, ugyanis a NET-nek felajánlott ingatlanok esetében az adósok mentesültek a szocpol visszafizetése alól.
A többi adóstól sem könnyű visszavenni az egyszer kifizetett szocpolt. A hitelüket és más számláikat fizetni nem képtelen adósoktól valószínűleg az állam is hiába követeli a pénzét, ennek is köszönhető valószínűleg, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a több mint 30 milliárdos kintlévőségből tavaly nem egészen 190 milliót hajtott be, sőt 2009 óta, a válság kirobbanása óta eltelt tíz év után összesen is csupán 928,8 milliónál tart az adóhatóság - tudta meg a Napi.hu.
Nem jönnek a megelőlegezett gyerekek
A bedőlt hiteleseknél is több szocpol és csok lehet kint olyan családoknál, akik nem csak már meglévő, de vállalt gyerekre is kértek állami támogatást. A lehetőséggel sokan éltek és élnek, voltak olyan évek, amikor a különböző otthonteremtési kedvezményekre kifizetett állami pénz 50-60 százaléka megelőlegezett kedvezmény volt. Azok a fiatal házaspárok, akik az állami juttatásért cserébe megígérték, hogy gyereket vállalnak, eleinte három év türelmet kaptak az első gyerek, és hatot a második érkezéséig. A szabály 2004-ben enyhült, akkortól négy és nyolc évre tolódott ki a határidő.
Egy darabig szigorú is lehetett az ellenőrzés. A Pénzügyminisztériumból most megkapott adatok szerint ugyanis 1998 és 2002 között minden évben negatív volt a megelőlegező szocpolok szaldója, vagyis többet fizettek vissza a családok az államnak, mint amennyi támogatást fel tudtak venni. A fiatal párok a jelek szerint mindig is túlságosan optimisták voltak, a babák pedig nem születtek meg, sokszor a házasságok sem bírták ki az idő próbáját. Ez nem is csoda: Magyarországon a házasságok több mint fele felbomlik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, csak az elmúlt három évben javult valamelyest ez az arány.
Optimisták a családok
Hogy mennyi pénz ment ki megelőlegező kölcsönként vállalt gyerekekre, azt a Pénzügyminisztériumban sem tudják pontosan. Az biztos, hogy 2009 óta 38,4 milliárd forintnyi megelőlegező támogatást fizetett ki az állam a Napi.hu által megszerzett adatok alapján. Ez a szám azonban jóval kisebb a valóságosnál, mivel az új, 2015-ben bevezetett csoknál már nem különítik el a meglévő gyerekek után kifizetett, és a csak vállalt gyerekekre igényelt összegeket.
Az MNB honlapján viszont megjelent egy tanulmány, amely szerint a csok 2016 eleji módosítástól 2018 végéig 237 milliárd forint értékben összesen 76 ezer támogatási szerződéskötés történt. Ebben a dokumentumban azt is leírják, hogy az új csok bevezetése óta 45 ezer még meg nem született gyerekre vették fel az állami támogatást a családok. Közülük 350 pár annyira bátor volt, hogy gyermektelen szülőként három babát vállalva kérték el az állami támogatást. Hogy a vállalt gyerekek közül mennyi születik majd meg, még nem tudni, és idő is van még, hiszen ebben a szabályrendszerben a családok az első gyerek érkezéséig négy, a másodikig 8, a harmadikig pedig 10 év türelmi időt kapnak.
A családi pótlékból jönnek rá
Azt, hogy mit kell tennie a családoknak, ha nem jön a gyerek, és jogkövető módon vissza akarják adni az államnak a támogatást, igencsak nehéz kideríteni. A bankok honlapján jellemzően csak arról van információ, hogyan kell igényelni a csokot, arról, hogy viszont, hogy mi a teendő akkor, ha nem születnek meg határidőre a gyerekek, egy mukkot sem írnak.
A MÁK honlapján sincs érdemi segítség erről. Legfeljebb a jogszabályokat lehet elolvasni az interneten, hogy mit kell visszafizetni, milyen kamatokkal, de a gyakorlatról, hogy pontosan hová kell fordulni, mit kell tenni, kinek kell fizetni, kevés az érdemi információ.
A jelek szerint tehát a sokéves gyakorlat az, hogy a bankok odaadják a pénzt, ám ők maguk aktívan nem ellenőrzik, megvalósult-e a gyerekvállalás. Ennek az ellenőrzése ugyanis állami feladat, és nagyjából úgy történik, hogy ha igényeltek a gyerekre családi pótlékot vagy más családtámogatási ellátást, akkor "kipipálják" a megszületését. Igazolni a születést akkor kell, ha állami lakástámogatást nem kértek a szülők.
A gyermekvállalás teljesítését a kincstár ellenőrzi és értesíti a hitelintézetet. A támogatott személyeknek csak abban az esetben kell bejelenteni a gyermekszületését, ha nem igényelnek családtámogatási ellátást - közölte lapunkkal a Raiffeisen Bank. Az újfajta csoknál a támogatások igénybevételének jogosultságát az illetékes járási hivatal, az állami adóhatóság hatósági ellenőrzés keretében, a hitelintézetek pedig a kormányrendeletekben előírtak szerint vizsgálják, ellenőrzik - tette ehhez hozzá a Budapest Bank.
Hézagos a rendszer
Ellenőrzés persze elvileg van. A kormányrendeletekben és a támogatási szerződésben foglaltak szerint a támogatott személyeknek be kell jelenteniük, ha nem született gyerekük. Ha nincs nyoma a gyereknek, és a szülők önmaguk nem jelentkeztek, a hitelintézetek is értesítik a támogatott személyeket a gyermekvállalási határidőről, valamint a kincstár a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja be a fiatal házaspárt. "A bank a gyermekvállalási idő letelte előtt 60 nappal megkeresi az ügyfeleket és felhívja a figyelmüket a vállalt bejelentési kötelezettségükre" - közölte a Budapest Bank.
Ennek ellenére ha valaki mégis fizetni akar, gyakran tanácstalanságba botlik. A Napi.hu beszélt egy olyan házaspárral, akik 15 éve vették fel két gyerekre a megelőlegező szocpolt, ám a gyerekek nem születtek meg. Hivatalosan senki sem kereste őket, hogy fizessenek, hiába járt már le évekkel ezelőtt a türelmi idő. Végül ők maguk jelentkeztek a bankjuknál az idén év elején, hogy jogkövető állampolgárként visszaadnák a szocpolt a kamatokkal együtt, de három hónap után is csak az adategyeztetésnél tartanak.
Vannak önkéntes visszafizetések
A szocpolt gyermekvállalás nélkül megtartók könnyen lehet, hogy csak akkor szembesülnek azzal, hogy esetleg fizetniük kell, ha - ez történhet akár egy válás miatt - el akarnák adni az ingatlant, amelyre be van jegyezve az állam elidegenítési tilalma és jelzálogjoga. Ha viszont nincs ingatlanértékesítés, könnyen lehet, hogy megússzák, mert senki sem megy utána a meg nem született gyerekek után visszajáró állami pénznek. Elképzelhető, hogy azért van így, mert "az nem is hiányzik". A költségvetési törvényben ilyen tétel nem szerepel, a kiadási oldalon van csak nyoma a lakástámogatásoknak.
Időnként azért csorog vissza egy kis pénz az államhoz. A meg nem született gyerekek után felvett támogatást elvileg a hitelintézeteken keresztül kellene visszafizetni ezt a pénzt, de ezen a csatornán keresztül alig szivárog vissza valami az államhoz.
A hitelintézeteken keresztül a 2009 óta tíz év alatt mindössze 654,65 millió forintot utaltak vissza a családok, a Magyar Államkincstárba ennél több, 14,28 milliárd forint jutott vissza 2008 és 2018 között, évente 1,2-1,5 milliárd forint közötti összeget fizettek vissza a családok.
Év | Forint |
2008 | 1 429 124 705 |
2009 | 1 197 479 826 |
2010 | 1 191 424 833 |
2011 | 1 276 775 253 |
2012 | 1 389 701 824 |
2013 | 1 207 456 144 |
2014 | 1 221 269 166 |
2015 | 1 257 790 724 |
2016 | 1 402 311 154 |
2017 | 1 305 407 842 |
2018 | 1 399 495 428 |
Összesen | 14 278 236 899 |
Forrás: Pénzügyminisztérium |
Az MKB Bank azt mondta lapunknak, náluk előfordult már visszafizetés mind banki felszólításra, mind önkéntes megkeresés alapján. A Budapest Banknál az új csok kapcsán gyerekvállalási határidők még nem teltek le, két család élethelyzetében viszont bekövetkezett olyan változás, amely miatt vissza kellett fizetniük a csok egy részét vagy egészét. Ez a két ügyfél saját maga jelentkezett a banknál.