Bár az egész országot napokra megbénító általános sztrájkot végül nem tudtak szervezni a szakszervetek, így is évtizedek óta nem látott erősségű és hatékonyságú munkabeszüntetésekhez vezetett 2019. első negyedévében a felgyülemlett munkaerőpiaci feszültség és a rabszolgatörvény parlamenti megszavazása Magyarországon. A Napi.hu sorba vette, hogy idén eddig hol és milyen sikerrel tartottak rövidebb-hosszabb sztrájkot a munkavállalók.

Elsőként a győri Audi gyár dolgozói mutattak példát az ország munkavállalóinak, január 24-e reggelén jelentette be az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ), hogy az általa meghirdetett egy hetes sztrájk elkezdődött a győri gyárban. A motor- és a járműgyár száz százalékosan leállt. Több mint tízezer autó nem készült el az Audi ingolstadti gyárában a győri sztrájk miatt. Egy korábbi kétórás figyelmeztető sztrájkhoz képest többen sztrájkoltak, ami azt jelentette, hogy 4500-5000 ember nem vette fel a munkát.

Kapcsolódó

Meg is lett az eredménye, a szakszervezet a legtöbb területen sikeresen kiharcolta a követeléseit. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelés, a cafeteria-keret 2019-ben és 2020-ban évi 400 ezer forint lesz, május 1-jétől pedig minden munkavállalónak minden hónapban biztosítanak legalább egy teljes szabad hétvégét.

A következő sztrájkot a győri Tesco bérszámfejtői tartották február 6-tól hat napig. Az iroda bezárásáról még korábban döntöttek, de a cégvezetésnek és a tb- és bérszámfejtő osztálynak sokáig nem sikerült megállapodnia a leépítések miatt. A győriek többek között a felmondási időre a havi fizetésük másfél-kétszeresét követelték, mert szerintük a napi munkájuk mellett az új budapesti központ dolgozóit is be kell tanítaniuk. A bértárgyalások is lassan haladtak előre a kiskereskedelmi láncnál, de végül sikerült egyezségre jutni.

Kép: Napi.hu

Beszüntette a munkát február közepén a miskolci SEGA (Starters E-Components Generators Automotive Hungary) Kft. dolgozói közül mintegy félszáz ember, az autóipari érdekeltségű társaság alkalmazottjai egyebek mellett alapbér-emelést, lojalitási és karácsonyi bónuszt, öt év munkaidő esetén jubileumi jutalmat követeltek a kínai tulajdonú cég vezetésétől. A szakszervezet szerint a munkáltató jószerivel ellehetetlenítette a sztrájkolni készülőket, embertelen körülmények között, földön ülve, raklapokkal körülvéve voltak kénytelenek tiltakozni. Mintegy 48 óra után eredménytelenül ért véget sztrájk, miután abban a dolgozók nagyobb része nem vett részt.

Kétórás, de sikeresebb figyelmeztető sztrájkot tartottak viszont a fegyveres biztonsági őrség kiszervezésében érintett munkavállalók március elején a Paksi Atomerőműben, miután nem született megoldás a kiszervezés miatt kialakult konfliktusra. A munkára kész állomány mind a 35 tagja aláírta a sztrájkban való részvételről szóló nyilatkozatot. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tulajdonában lévő Atomix Kft. keretében működtetné tovább a fegyveres őrséget a munkavállalók változatlan bérezésével. A felek a béren kívüli juttatásokat illetően nem jutottak egyezségre.

Nem énekeltek tovább

Sztrájkolt március 10-én a Magyar Állami Operaház művészeinek jelentős része a budapesti Erkel Színházban, amely a felújítás idején az Operaház játszóhelye. A Carmen előadás elején az énekkar egy része, a férfikórus 70, a női kórus 50 százaléka, illetve pár zenekari zenész kezdett sztrájkba. A 20 perces késést magyarázva Ókovács Szilveszter főigazgató a hvg.hu cikke szerint a színpadra kiállva elmondta, a dolgozók béremelést követelnek, de erre nincs lehetőség. A szakszervezet szerint a sztrájkok meg fognak ismétlődni, ha nem lesz előrelépés. Az Operában 16 éve nem volt alapilletmény-növekedés, eseti eszközökkel kaptak pluszpénzeket.

Három napos sztrájk kezdődött március 12-én a kipufogó öntvényeket készítő, kínai tulajdonú Wescast Hungary Autóipari Zrt. 1200 dolgozót foglalkoztató oroszlányi üzemében. Egy műszak sem vette fel a munkát és a munkások hétvégén sem mentek volna be a gyárba dolgozni, de egy nap leállás után meghátrált az autóipari multi. Az üzemben a béremelés előtt az átlagos fizetés alig haladta meg a garantált bérminimumot, ami Oroszlány és környékének átlagához képest alacsony fizetésnek számít. A hatodik cégvezetői ajánlatot elfogadta a szakszervezet: minden órabéres dolgozó egységesen bruttó 200 forint/órás béremelést kapott, akik pedig nem órabéresek, azok egységesen 34 800 forintos alapbéremelésnek örülhettek.

Tarthatatlan helyzet

Országszerte 7500-an vettek részt az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatás kormánytisztviselői körében meghirdetett március 14-i sztrájkban. Több fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban és számos településen nem dolgoztak a közszolgák. A szakszervezetek szerint visszafogta a sztrájkvállalást a közelgő önkormányzati választás politikai súlya is. A kormány szerint kudarcba fulladt ellenzéki akció volt a köztisztviselői sztrájk. A munkavállalók tarthatatlan helyzetnek nevezték, hogy már 11 éve nem emelkedik a köztisztviselői illetményalap.

Mintegy két hónappal a győri Audi sztrájk után a dunaújvárosi Hankook-gyárban is sikerrel sztrájkoltak a munkások március 12-től március 21-ig. A munkavállalók több mint 80 százaléka támogatta a sztrájkot, a szakszervezet szerint a cégvezetés megpróbálta a délelőttös műszakban dolgozókat túlóra elrendelésével a gyárban tartani és munkára bírni. Végül 10 napig állt a termelés a gumigyárban. A megállapodás szerint a Hankook által március elején egyoldalúan kihirdetett béremeléséhez jön még egy 8,5 százalékos emelés év végére azoknak, akik a legrosszabbul jártak az egyoldalú béremelésével. Aki a legrosszabbul járt, az is 18,5 százalékos béremelést kap év végére.

A nagy beszállítóknál nem kockáztatták a sztrájkot

Átlagosan 14,5 százalékos bérfejlesztési csomagot írtak alá a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft.-nél a 2019-re vonatkozóan, miután a munkáltató egyezségre jutott az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezetével (ÉTMOSZ). Ezt megelőzően az érdekképviselet sztrájkra készült, ám a mintegy hétezer fős Bosch-üzem vezetői a hírek szerint úgy látták: az esetleges leállásának beláthatatlan - az Audi-sztrájkénál nagyságrendekkel súlyosabb - következményei lennének a világ autóiparában. Gyakorlatilag nincs olyan autómárka, amelynek ne szállítana alkatrészeket a gyár.
Munkáltatói adat szerint átlagosan 14,7 százalékos bérfejlesztésről döntöttek a Denso Gyártó Magyarország Kft., mintegy 5 ezer főt foglalkoztató székesfehérvári üzemében, az idei évre vonatkozóan. A LIGA - Ifjúsági Munkás Érdekvédelmi Szervezete (LIMÉSZ) szerint a megállapodás előtt az érdekvédőknek kellett lecsendesítenie az embereket, hogy elkerüljék a sztrájkfenyegetést. A japán óriásvállalatnál azonban cáfolták, hogy a munkabeszüntetés bármilyen módon napirendre került volna.