Az elmúlt hónapokban számos termék ára emelkedett a magyarországi boltokban, ilyen volt például a cukor és a friss zöldség. Ezen felbuzdulva utánanéztünk, hogy egyes uniós országokban mennyit kell az alapvető élelmiszerekért fizetni a többi tagállamhoz képest.

Az adatokat az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szolgáltatta, amely legutóbb 2016 decemberében végzett átfogó kutatást a témában, nem kevesebb, mint 440 termék árát összehasonlítva.

Kapcsolódó

A felmérés során az élelmiszereket, az alkoholmentes és alkoholos italokat, valamint a dohány árát hasonlították össze, azaz azokat a termékeket, amelyekre egy háztartás az összes kiadásának a 23 százalékát költi.

Az adatok szerint az unió legdrágább országa - nem meglepő módon - Dánia, ahol az EU-s átlag 145 százalékát kell fizetni a közértben. Ennél is drágább Svájc és Norvégia, ám mivel e két ország nem tagja az EU-nak, így csak érdekességként szerepelnek a listán.

Nagyon nem kell sajnálni ezen országok lakóit, hiszen az uniós átlagnál jellemzően jóval nagyobb fizetést visznek haza, így például hiába szerepel Bulgária az uniós átlag 70 százalékával, ha a fizetések nem érik el ezt az arányt (márpedig nem érik el - lásd lejjebb), úgy nekik jóval nehezebb kifizetni a bolti számlát.

No, de először foglalkozzunk az élelmiszerárakkal. Magyarországon például az átlagos uniós árak 79 százalékáért tudunk a közértben vásárolni, amivel Csehországgal vagyunk egy szinten. Előttünk egy viszonylag nagyobb szakadék található, hiszen Észtországban már 88 százalékos árak vannak, míg nálunk olcsóbban 11 országban lehet bevásárolni az Eurostat szerint.

Olcsó a magyar alkohol és dohány

A magyar boltokban alkoholmentes italokra az uniós átlag 86 százalékát, dohányra 60, míg alkoholos italokra 74 százalékot kell költeni. Amennyiben hozzátesszük, hogy az Egyesült Királyságban az alkohol az uniós átlag 162, a dohány pedig 219 százalékába kerül, úgy egyből érthetővé válik, hogy miért választja Budapestet sok fiatal angol a mulatozása helyszínéül (romkocsmák, legénybúcsúk).

Az alkoholoknál mért 74 százalékos olcsósággal az egész térséget verjük. A csehek például az uniós átlag 79, a szlovákok 80, a lengyelek 85, az osztrákok 93, míg a szlovének 99 százalékát fizethetik ki. A magyarénál alacsonyabb árakkal csak Romániában, Boszniában (72-72 százalék), Szerbiában (67 százalék), illetve Bulgáriában (64 százalék) találkozhatunk.

Az élelmiszerárakat részletesebben vizsgálva az látszik, hogy a magyarok az uniós átlag 71 százalékát fizetik ki a kenyérfélékre, 72 százalékát a húsra, 76 százalékát zöldségre és gyümölcsre, 89 százalékát a halra és 87 százalékát a tejre, sajtra és tojásra. Ezzel a térségben nem állunk rosszul, jellemzően csak a tőlünk keletre és délre fekvő országokban találtak olcsóbb árukat a statisztikusok (a kivételt Lengyelország, Csehország és Litvánia jelenti).

Az Eurostat egyetlen olyan élelmiszer-csoportot talált csak, ahol az uniós átlagnál többet kell fizetni Magyarországon: ez a különböző olajok és zsiradékok, ahol 107 százalékon áll a mutató.

A 38 országot összehasonlítva kimondható, hogy a kenyérfélék Romániában, a hús Albániában, a hal Macedóniában a legolcsóbb, míg az élelmiszerekért összességében a lengyeleknél kell a legkevesebbet fizetni. (A csak EU-tagokra vonatkozó lista szerint a kenyérfélékben Románia, a halnál Bulgária, többi terméknél Lengyelországa legolcsóbb.)

A másik végletet Svájc jelenti a lista összes első helyével - ha pedig csak az EU-t nézzük, úgy egyetlen terület kivételével Dánia a csúcstartó - a képbe Ciprus rondít bele, ahol az uniós átlag 140 százalékát kell a tejért, sajtért és tojásért fizetni. (A különbségnek akár az is lehet az oka, amit a hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztgatnak, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait.)

Mennyit keresünk?

A jobb összehasonlítás érdekében összegyűjtöttük azt is, hogy egyes országokban mennyi az átlagos kereset. Ismét az Eurostathoz, illetve annak 2015-ös adataihoz fordultunk, amelyben egy egyedülálló éves átlagos nettó keresetét mutatják be.

A térképen jól látható, hogy Magyarország nem áll éppen a legjobban, az itt mért 6702 euróval az átlagos uniós éves bérnek csak a 27 százalékát viszi haza az átlagmagyar. Érdekesség, hogy a lengyelek hiába fizetnek jóval kevesebbet a boltokban a magyar társaiknál, mintegy harmadával nagyobb bért visznek haza.

Ez annyiban nem meglepő, hogy a régió (és így az egész EU) nettó bérben ma már jellemzően előttünk jár, csupán három országot találhatunk (Bulgária 4333 euró, Litvánia 6651 euró, Románia 5119 euró), amely hazánk mögött van e kategóriában (ez részben a családtámogatási rendszerünknek is köszönhető, amely főként legalább három gyereknél érezteti hatását - míg ez a statisztika az egyedülállókra fókuszál.)

A fizetések és az élelmiszerárak annyiban párban járnak, hogy mindkettőnél Svájc, Norvégia és Dánia jelenti az élmezőnyt. Igazán jó helyzetben vannak a luxemburgiak, akik bár az uniós átlag 159 százalékát vihetik haza, élelmiszerért "csak" 117 százalékot kell fizetniük.