Arról a felvetésről, hogy válságálló-e a magyar gazdaság, a Pénzügyminisztérium államtitkárának egy történet jutott eszébe: tavasszal járt a világbank közgyűlésén Washingtonban, ahol egy úriember pulóverének hátán a következő Mike Tyson-idézet szerepelt: mindenkinek van egy terve, amíg nem kap egy óriási pofont. 

Tóth Tibor szerint tehát

a válságokat úgy is felfoghatjuk, mint egy óriási pofont, amire nem feltétlenül tudunk készülni.

Ha a 2008-as válságot nézzük, akkor azt látjuk, hogy az olyan pofon volt a magyar gazdaságnak, ami után éveken át tántorgott a ringben.

Ehhez képest – tette hozzá az államtitkár – a mostani válság sokkal jobb állapotú magyar gazdaságot ért. Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy a gazdaság 2021-ben már több mint hét százalékos gazdasági növekedést tudott felmutatni, és tavaly, amikor kitört az orosz-ukrán háború, még abban az évben is közel öt százalékos volt a növekedés. 

A legjobb módszer arra, hogy válságállók legyünk, az hogy olyan kondícióba hozzuk a gazdaságot, amely kellően erős és kellően stabil ahhoz, hogy bármilyen irányból is ér minket a krízis, talpon maradjunk és stabilan maradjunk.

 

A 2021-es hét százalék feletti növekedés után tavaly 4,6 százalékot sikerült elérnie a gazdaságnak, amit európai kontextusban is érdemes megnézni. 

Az Európai Unió átlagos növekedési üteme tavaly 3,5 százalék, tehát mi 1,1 tized százalékkal tudtuk meg haladni az uniós átlagot,

ráadásul azt gondoljuk, hogy ez a növekedési ütem sokkal magasabb lett volna, ha a helyreállítási pénzeket és a kohéziós pénzeket, amelyeket az Európai Unió felfüggesztett, megkaptuk volna.

– hangoztatta az államtitkár.

A Pénzügyminisztérium becslései szerint ez a növekedés elérhette volna az 5,5-6 százalékot. Vagyis nem csak a gazdaság teljesített jól, hanem a gazdaság szereplői is nagyon jól muzsikáltak –tette hozzá Tóth Tibor, aki azt is elmondta, hogy a magyar vállalkozók és cégek jövedelmezősége csak a tavalyi évben az unióhoz képest majdnem 25 százalékkal növekedett.

A tavalyi év második felében volt egy érezhető vásárlóerő-csökkenés, ami eltart a mai napig is,  azonban

azt gondoljuk, hogy ez a csökkenés átmeneti és elsősorban az inflációs hatásnak köszönhető.

– mondta Tóth Tibor.

Látható egy olyan fék, ami elsősorban abból adódik, hogy a lakosság azt mondta: ezt a árszintet már nem tudja, és nem is akarja megfizetni. 

A pénzügyi tárcánál úgy látják, hogy ez hamar véget fog érni, jöhet a kilábalás, valamint az erős gazdasági növekedés. 

A gazdaság stabilitásának és erejének az egyik nagyon fontos mutatója a munkaerőpiac – szögezte le az államtitkár. Idézte a friss KSH-számokat: pontosan 4 millió 700 ezer munkavállaló van jelen most a piacon, ami 1 millió munkahellyel több, mint 2010-ben. Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy sikerült megvalósítani az egyik legfőbb kormányzati célt, a teljes foglalkoztatottságot. 

Tóth Tibor szerint teljesíthető a másik cél is, hogy még ebben az évben egyszámjegyű legyen az infláció, és ezzel párhuzamosan az erőteljes növekedés jövőre visszatérjen. 

Szólt az óhatatlanul megnövekedő hiányról is, ami, mint mondta, nem volt egyedi jelenség Európában. A 2020-as kiugró hét százalék feletti adat ugyan magas, de azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. A kormány tervei szerint jövőre a maastricht-i kritériumokat teljesítve három százalékon belül leszünk. 2026-ra pedig 1,4-százalékkal kalkulálnak.

Amellett pedig, hogy csökken a költségvetés éves hiánya, ezzel párhuzamosan csökken az eladósodottság mértéke is: 

az idei év végére biztosan mondhatjuk, hogy az ország eladósodottsága 70 százalék alatti szintre fog csökkenni.

Az államtitkár példaként említette, hogy egyes európai országok nem 79,3 százalékos, hanem 150 százalékos eladósodottsági szinteket produkáltak. Tóth Tibor teljesíthetőnek nevezte azt a kormányzati várakozást, hogy 2026-ra 60 százalék alatt legyen az államadósság, ami egyébként egy mások fontos maastricht-i kritérium.

Péntek délelőtt kezdődött a Napi.hu egész napos konferenciája Válságálló-e Magyarország címmel, melyen többek között Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is felszólalt, és a magyar gazdaság egyensúlyi stabilitásának visszaszerzéséről beszélt. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke pedig kijelentette, nem lehet azt várni, hogy az állam oldja meg a kkv-k problémáit.

Tóth Tibor: Nem eshetünk egyik függőségből a másikba

Két jelentős válságon estünk túl egymás után viszonylag rövid idő alatt, így elsőrendű kérdés lett, hogy a magyar gazdaság mennyire állta a sarat, hogyan jövünk ki belőle. Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Napi.hu-nak adott interjúban arról beszélt: 2023-ban is sikerül elkerülni a recessziót az év egészét tekintve, és jövő évtől visszaáll a magas növekedési pálya, négy százalékos éves növekedési szinttel. Bővebben>>>