A bankok jó része már döntött, valamennyien áthárítják a kormány által kiszabott extra terhet a vállalkozó ügyfelekre. Legutóbb az MBH jelentette be, hogy október 3-tól áthárítja a vállalkozói ügyfelekre az augusztus elsejétől esedékes állami pénzügyi tranzakciós illetékemelést.

A pénzintézetek az alábbi határidőkkel módosítják a díjszabást:

  • UniCredit Bank: augusztus 1.
  • OTP Bank: augusztus 1. (már nem igényelhető számlacsomagok esetében október 1.)
  • Gránit Bank: szeptember 16.
  • Erste Bank: szeptember 20.
  • K&H Bank: szeptember 26.
  • MagNet Bank: október 1.
  • MBH Bank: október 3.

Az MBH és a MagNet Bank tolták ki a legjobban a határidőket, az ő ügyfeleik örülhetnek, hiszen csak az utolsó negyedévben kell számolni az extra terhekkel. A díjemelésről már csak a CIB és a Raiffeisen Bank nem döntött, azonban vélhetően ők is hasonlóan cselekednek majd.

Több mint tíz éves az extra teher

Még 2012-ben szavazta meg a parlament azt a tervezetet, amelynek „köszönhetően” már tíz éve kell fizetni az államnak a pénzügyi tranzakciók után tranzakciós illetéket. Augusztustól jelentősen megemeli a díjakat a kormány, sőt, októbertől egy újabb fajtát is bevezetnek. Ezeket a százalékban meghatározott díjakat az általunk végzett pénzmozgások után kell befizetniük a bankoknak az államkasszába.

Ide tartoznak a következő tranzakciók:

  • átutalás magyar bankszámláról hazai vagy külföldi számlára;
  • nem magánszemélyek fizetési kérelem elfogadásával történő átutalása;
  • készpénzfelvétel és -befizetés;
  • pénzváltás;
  • bankkártyás fizetés;
  • értékpapír-vásárlás és kapcsolódó pénzmozgások.

Bár alapvetően a bankokat terhelik ezzel a díjjal, az extra költséget jelentős részét kénytelenek rányomni az ügyfelekre a pénzintézetek, a kormány ugyanis mostantól 400 milliárd forintot szed be védelmi hozzájárulás címén a bankoktól, valamint a jelenlegi tervek szerint jövőre is fennmaradnak az extraprofitadók.

A kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kéri az extra pénzt, ami két okból is meglepő: egyrészt Ukrajna területén zajlik a háború, másrészt az sem derül ki egyértelműen a meghosszabbítás indoklásából, hogy mégis miért jutottak volna extra profithoz a pénzintézetek.

Fontos megjegyezni egyébként, hogy a 2022-ben bevezetett extra adó előtt 2021-ben 233 milliárd forint érkezett az államkasszába a bankok által befizetett tranzakciós díjakból.

Kapcsolódó

Az extraprofitadót már alapjaiban is nehéz megítélni, mert a kivetése is szubjektív, egyes szektorokra vonatkozik, míg másokra nem. Inflációgeneráló hatása is lehet, hiszen a szolgáltatások árai jelentősen megemelkedhetnek, még akkor is, ha erre most korlátozott lehetősége van a bankoknak az árstop miatt. Kérdés továbbá az is, hogy megmaradhat-e Magyarország pozitív hitelminősítői besorolása a szabályozás fenntartását követően.

Júliusról augusztusra így változnak az illetékek

Készpénzfelvétel: 0,6 százalékról 0,9 százalékára emelkedik, felső határ nincs.

Banki átutalás, értékpapírügyletek: 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedik, a felső határ 10 ezer forintról 20 ezerre nő.

Az illetékmentes határ 20 ezer forintról 50 ezer forintra nő az átutalás, a postai befizetés és az értékpapírügyletek után. 50 ezer forint felett csak az összeghatár feletti rész után kell illetéket fizetni átutalás és postai befizetés esetén, az értékpapírokhoz kapcsolódóan azonban a teljes összeg után kell fizetnünk. Ezek a kedvezmények csak a magánszemélyek számára érhetőek el. A Magyar Államkincstártól vagy a Posta Elszámoló Központtól pénzügyi eszköz vásárlása szintén illetékmentes.

Bankkártyás fizetés: az érintőkártyáknál (a mobiltárcás fizetéseknél is) 500 forint/év, míg más kártyáknál 800 forint/év.

Konverziós illeték: 2024. októbertől létezik, a jelenlegi illetéken felül fizetendő. Tranzakciónkként 0,45 százalék, felső határa 20 ezer forint lesz, és akkor kell fizetni, amikor egy ügylet különböző pénznemek közötti átváltást, azaz konverziót (is) tartalmaz.

Nem mindig kell illetékelni, a következő tranzakciók is kivételt jelentenek:

  • saját bankszámlák közötti átvezetés és utalás;
  • a kincstárnál vezetett számlánkra történő utalás például állampapír vásárlásakor;
  • Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) számlára történő utalásnál;
  • ha fizetési kérelemre „válaszolva” utalunk;
  • szeptembertől a QR-kóddal indított azonnali átutalás belföldön.