A Munka törvénykönyve (Mt.) újabb módosítása (szakszervezeti elnevezéssel: rabszolgatörvény) két egyenlőtlen fél, a munkavállaló és a munkáltató megegyezéséhez köti a 400 órás túlmunkakeret bevezetését. Ezt azzal magyarázzák, hogy így több pénzt lehet keresnie a dolgozóknak, hiszen elvileg túlórapótlékért végezhetik el a túlmunkát. A Policy Agenda (PA) által készített, és múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a dolgozói társadalom 83 százaléka nem ért egyet a javaslattal.

A kormányzat fő érve szerint "ezáltal többet lehet keresni", mivel többet is kell dolgozni. Szintén a PA által készített kutatás (2018. május) szerint a dolgozói társadalom negyedik legerősebb félelme, hogy "a sok munkával töltött idő miatt konfliktusom lesz a magán-/családi életemben". Azaz önmagában a többletpénz esélye a dolgozóknak egy nagyon erős félelmébe ütközik.

Kapcsolódó

A kutatások egyértelműek: csak a többletpénz lehetőségére hivatkozó érvvel nem lehet megnyerniük ezt az ügyet. Valójában nem is ez áll a javaslat mögött, hanem a jelentős munkaerőhiány. Csökken az aktív korú társadalom létszáma. Miközben 2008-ban a 18 év és a nyugdíjkorhatár közötti létszám 6,3 millió ember volt, 2018-ban már csak 6,2 millió fő, annak ellenére, hogy a korhatár két évvel emelkedett (a 65 évet ugyanis még nem érte el a nyugdíjkorhatár).

Emellett az osztrák és a német munkaerőpiac megnyitása százezreket szippantott el a magyarországi munkaerőpiacról. Alapvetően ez a két tényező magyarázza a kialakult jelentős munkaerőhiányt. Ezt pedig azonnali intézkedésekkel, három módon lehetne kezelni (belső tartalékok kiaknázása, külföldi munkavállalók bevonása, meglévő dolgozók munkaidejének növelése). Az első kettővel már élt is a kormány, míg a mostani változtatással megteremti a lehetőségét annak, hogy növekedjen a munkaórák száma - állapították meg a kutatók.

A KSH adatai szerint folyamatosan nő a ledolgozott munkaórákhoz képest a túlórák aránya. Az idei harmadik negyedévi adat (7,99 óra/év) 2008-hoz képest 33, 2014-hez képest pedig 10 százalékkal magasabb. Miközben 2014-ben a túlórák aránya a munkaórák számából 1,79 százalék volt, addig ez 2018-ra a tizedével, 2 százalékra növekedett.

Jól látszik, hogy a munkaerőpiac úgy reagál a munkaerőhiányra, hogy növeli a ledolgozott munkaidőkeretet. A túlórák aránya a legnagyobb mértékben a közigazgatásban ugrott meg: az egy főre vetített túlóraszám 51 százalékkal nőtt az utóbbi négy négyben a PA kutatóinak számításai szerint. A mezőgazdaság 27 százalékkal a második, a pénzügyi,biztosítási tevékenység pedig 23 százalékkal a második. Az ágazatok közül a negyedik helyre a vízellátás, hulladékgazdálkodás került 22, az ötödikre pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás 15 százalékkal.

Az Mt. ilyen irányú módosítása a kormányzat számára nem új keletű cél, hisze 2017-ben - szűkebb tartalommal - már megpróbálták, de akkor az ellenállás miatt levették a napirendről. Most egyértelmű, hogy a munkaerőhiány kezelésének egyik módját a munkaórák számának növelésében látja a kormány és az emiatti politikai veszteséget hajlandó elszenvedni. Feltehetőleg a javaslat karácsony előtti időzítése is kifejezetten azt szolgálja, hogy minél kisebb ellenállás legyen - vélik a kutatók.

Igaz, ezt a szakpolitikai kényszert, "jó kormányzással" lehetett volna kezelni. A PA elemzése szerint taktikai és politikai hiba volt, hogy nem voltak képesek megállapodni a szakszervezetekkel. Egy olyan időszakban, amikor a kormánynak kifejezetten lehetősége lett volna egy csomag keretében (ebbe a minimálbér emelése, a cafeteria, egy országos bérajánlás is beletartozott volna) kompromisszumot elérnie, hiba volt a merev ragaszkodás az eredeti szándékhoz. Ezzel a téma nélküli ellenzék számára adtak egy újabb politikai felületet, ez a téma pedig jobban érthető a hétköznapok szempontjából, és ezáltal nem olyan elvont, mint a sajtószabadság, a jogállamiság, vagy a demokrácia kérdése.