Az idei első nyolc hónapban éves összevetésben több mint 5,5 százalékkal nőtt a hazai turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szakértője szerint ez többek között

A hazai szálláshelyek szolgáltatásait augusztusban közel 2,6 millió látogató vette igénybe, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A vendégéjszakák száma is érdemben emelkedett, összesen több mint 7 millió éjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek az idei nyolcadik hónapban, ez éves alapon 3,6 százalékos növekedésnek felel meg – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ legfrissebb adataiból.

Kapcsolódó

A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel augusztusban 140 milliárd forint volt, ami folyó áron 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A belföldi turisták továbbra is meghatározók a vendéglátásban: 1,4 millió magyar vendég 3,9 millió vendégéjszakát töltött el a hazai szálláshelyeken, ami a belföldi vendégek számát tekintve 9,2 százalékos, míg a vendégéjszakáik esetében 3,7 százalékos növekedést jelent.

Egyre több külföldi repül ide

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint ez annak a jele, hogy a lakosság többletfogyasztásának egy meghatározó része a turizmusban csapódik le. Mindazonáltal a Nagy Márton vezette tárca közleménye szerint:

Magyarország egyre népszerűbb a külföldiek körében is: augusztusban a külföldi vendégek száma 1,2 millióra nőtt, ami 14 százalékos növekedést mutat, míg az általuk eltöltött 3 millió vendégéjszaka 3,5 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakát.

2024 első nyolc hónapjában a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér  utasforgalma 11,4 millió főt ért el, amely 18,6 százalékkal múlta felül a tavalyi év azonos periódusában mért eredményt.

A repülőtér üzemeltetőjének előrejelzése szerint az év végére az utasforgalom jelentősen meg fogja haladni a 2019-es, korábbi rekordnak számító 16,2 millió főt.

Ambiciózus tervek

A kormány 15 milliárd forintból indított ágazati programokat, amelyekkel még tovább pörgetnék a turizmus teljesítményét.

A kabinet célja, hogy a vendégéjszakák száma 2030-ra elérje az 50 milliót, ezzel párhuzamosan pedig az ágazat hozzájárulása a GDP-hez 16 százalékra növekedjen (2022-ben 12 százalék volt ez az arány).

Az ennek elérését célul tűző „akcióterv központi eleme lesz a reptér bekapcsolása az ágazat teljesítményének fokozásába” – mondta az Indexnek az MBH Elemzési Centrum szakértője. Horti Flóra megjegyezte:

iparági információk alapján megváltoztak a fogyasztói szokások: az egy főre jutó vásárlási értékek alacsonyabbak lettek.

A szakértő hozzátette, hogy 2024-ben a vendéglátás volumene meghaladta a 2021-es szintet, azonban kitörni onnan nem tud.

Az MBH elemzője megemlítette, hogy határozottan elválik egymástól a vidéki, illetve a fővárosi helyzet. Budapesttől távolodva csökkennek a kereseti lehetőségek, ráadásul az éttermek inkább csak a helyi, környékbeli fogyasztókra építhetnek, míg a fővárosi bevételekhez jelentősen hozzájárulnak a turisták is.

Ráadásul forgalom növekedése nem feltétlenül jár együtt a turisztikai szektor szereplőinek bevétel gyarapodásával. Augusztus végén több balatoni vendéglátós panaszkodott arról, hogy az árbevétel emelkedése mellett – az egyre nagyobb költségek miatt – romlott az eredményük.

Kérdéses, hogy csodát tesz-e Nagy Márton a stratégiai ágazatban

Az ötödik Orbán-kormány kulcsfigurája, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter több más kardinális jelentőségű terület mellett a turizmust is gatyába rázná, melynek jelentőségét hűen tükrözi, hogy a GDP több mint 10 százalékát adja, ráadásul mintegy 400 ezer ember megélhetését biztosítja. Bár a pandémia nyűgét már maga mögött hagyta a szektor, a tárcavezetőnek és szakmai stábjának számos kihívásra megoldást kell találnia. A siker receptje alighanem a stratégiai alkalmazkodásból, az innovációból és a fenntarthatósági törekvésekből tevődik össze.