2024 nem bizonyult a vállalati hitelezés évének Magyarországon, különösen a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) esetében. Az év során ezidáig mindössze egy százalék körüli növekedés történt a kkv-hitelpiacon, és az elmúlt három hónap összteljesítménye is jócskán elmaradt a várakozásoktól.

„Ezekben nyilvánvalóan közrejátszik az is, hogy a gazdaság teljesítménye a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb mértékben nőtt. A harmadik negyedévben közel 0,7 százalékos csökkenést regisztráltak, ami tovább gyengítette a hitelpiac bővülési kilátásait” – mondta az Economxnak Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója.

Lelassult környezet

Kiemelte: korábban három százalék feletti éves gazdasági növekedést vártak, de mára a becslések 1 százalék alatti mértékre csökkentek. Ez a lassulás rányomja a bélyegét a kkv-hitelezésre is, hiszen a visszafogott gazdasági környezetben a vállalkozások kevésbé hajlamosak új hiteleket felvenni, óvatosság jellemzi őket, így a növekedés elmaradt az optimista előrejelzésektől.

„Ezzel együtt én azt gondolom, hogy egyebek mellett a különböző újonnan bevezetendő programoknak köszönhetően a jövő év pozitívabban alakulhat, mint ahogy az idei év alakult”

– tette hozzá.

N
Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója
Kép: MBH

Az ágazatok közül az agrárium az elmúlt évek nehézségei után kiegyensúlyozottabb évet zárt, bár a szárazság nehézségeket okozott az ország egyes részein.  Alulteljesített az építőipar és a feldolgozóipar, míg az idegenforgalomban növekedést tapasztaltak.

Idén a forgóeszközhitelek domináltak, mivel a beruházási volumenek csökkenése komoly hatást gyakorolt a beruházási hitelek iránti keresletre. A forgóeszközhiteleknek az aránya nőtt, sőt, a magasabb forintkamatok hatására a devizahitelek aránya is emelkedett a portfólióban. Értelemszerűen a devizahiteleknek a kamata jóval alacsonyabb, mint a forinthitelek kamata összességében, így vonzóbbá vált a vállalatok számára, különösen azoknak, amelyek rendelkeznek természetes fedezettséggel, így kisebb árfolyamkockázatot vállalnak.

Mennyire lehet erős év 2025?

Bár 2024 nem hozta a várt eredményeket, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezetője szerint a következő évben 5-10 százalékos lehet a növekedés hitelezési oldalon.

A gazdaság fellendülése és azon belül különösen az export alakulása lesz hatással a hitelezési piacra. Fontos figyelni a német gazdasági teljesítmény alakulását is, hiszen a magyar export jelentős része oda irányul, és Németország gazdasági stagnálása kedvezőtlenül befolyásolhatja a hazai növekedést.

Kapcsolódó

Kevésbé aktívak

A projekthitelezés kapcsán a „megkeresések száma csökkent”, de maga a hitelezési volumen stabil maradt, és a bank nem kíván aktivitást csökkenteni ezen a területen sem – hangsúlyozta Nyisztor Péter, kiemelve, hogy 2025-ben növekedésre számítanak, különösen az olyan szegmensekben, ahol jelentős piaci változások várhatóak.

A lakáspiac is remélhetőleg újra erőre kap, így az ahhoz kapcsolódó finanszírozások is felélénkülnek. Lakossági oldalon már láthatóak is ennek jelei. Az energetikai beruházások is egyre nagyobb szerepet kapnak.

„Nem számítok arra, hogy 2025-ben csökken ez a portfólió, és nagyon remélem, hogy a megkeresések száma is dinamikusan növekvő pályára áll” – tette hozzá.

Nem az egyedi termék számít

Nyisztor Péter szerint a piaci szereplők közötti együttműködések kulcsfontosságúak a kkv-szektor fejlődése szempontjából: a vállalkozásoknak nyújtható banki egyedi termékek sikere a szolgáltatások és a termékek együttes nyújtásában rejlik. A bank számos együttműködési megállapodást kötött idén, például a HEPA-val, amely célja a kis- és középvállalkozások exportpiaci megjelenésének támogatása, de jó példa a BÉT-tel kötött idei együttműködés az érett cégek tőzsdére segítése érdekében, illetve a Magyar Kórházszövetséggel kötött megállapodás is.

„Felelős hazai bankként azt gondolom, hogy szükség van arra, hogy a gazdasági szereplőkkel kicseréljük tapasztalatainkat, információinkat. Erre kiváló példa a Magyar Kórházszövetséggel kötött együttműködés, melynek keretében mi támogatjuk az egészségipart, információkkal, tudásbázisunkkal, szakértelmükkel, ők pedig olyan jellegű információkkal rendelkeznek, amik támogatják az egészséges életmód kialakítását, például a bankcsoportunkban” – húzta alá az MBH Bank ügyvezetője.

Érdemes gondolkodni exporton is?

Olyan jellegű tudással és tapasztalattal rendelkezünk, ami túlmutat csupán a termékeken, amelyek az exportfinanszírozás területén elérhetőek. Ideértve a garanciákat, Trade Finance üzletágban használatos akkreditíveket, a faktoring üzletágat, sőt, akár az Eximbankos finanszírozást is.

„Fogalmazzunk inkább úgy, hogy az első lépések nem könnyűek”

– mondta Nyisztor Péter lapunk felvetésére, miszerint az exportálás vagy kifektetés területén nehéz dolga van a hazai kkv-szektornak. Nehéz felmérni azt, hogy hol van üzleti lehetőség, hol vannak azok a kitörési pontok, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ne Magyarországon, hanem adott esetben külföldön tudjon egy vállalat növekedni.

Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója
Nyisztor Péter, az MBH Bank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója
Kép: MBH

Digitalizáció vagy hús-vér emberek?

A digitalizáció szintén előtérbe került, bár a vállalati szegmens esetében a személyes kapcsolatok szerepe megmaradt, és még hosszú ideig meg is fog maradni. A mai bonyolultabb világban elengedhetetlen az, hogy legyen egy személyes kapcsolat ügyfél és bank között, hiszen a sikeres üzleti kapcsolatok alapja a folyamatos kommunikáció és problémamegoldás.

Gyorsaság és egyszerűség – ez a két tényező rendkívül fontos a bankszektorban, pont emiatt bár fontos a személyes kapcsolat a vállalati szegmensben, elengedhetetlen a digitalizáció.

„Nem véletlenül jelentünk meg olyan szolgáltatás csomaggal MBH Rapid néven, amely lehetővé teszi, hogy akár öt nap alatt tudjunk finanszírozást biztosítani a középvállalati ügyfeleknek. Bizonyos termékek esetén számlaforgalmi vállalás nélkül, illetve biztosítéknyújtás nélkül is” – hangsúlyozta Nyisztor, kiemelve, hogy ezzel tudják segíteni azokat a kkv-kat, akik valamilyen okból nem tudnak olyan finanszírozáshoz jutni a megfelelő időben, ami segíteni tudja működésüket.

Még vonzóbbak a támogatott hitelek

A finanszírozási költségek az idei évben érezhetően magasak voltak, különösen a forintalapú hitelezés esetében. Bár a BUBOR az utóbbi időszakban csökkent, még mindig magas, 6 százalék feletti.

A piaci alapú hitelezés aránya növekszik, de a forintalapú finanszírozás terén további csökkenésre lenne szükséges ahhoz, hogy ez a megoldás újra vonzóvá váljon a vállalkozások számára.