A nyaralási szezon a szállásszolgáltatás mellett kedvez a vendéglátásnak: az élénkebb forgalom nemcsak az utazók minőségi élményszerzésében játszik nagy szerepet, hanem a nemzetgazdaság alakulásában is.
A turizmus GDP-hez való hozzájárulása tavaly – a korábbi 8-9 százalék után – csak 6 százalék volt hazánkban, mert a szektor eredményességére rányomta a bélyegét a koronajárvány miatti bezárások után az energiaválság és a háborús infláció miatti áremelkedés, a fogyasztás csökkenése.
A vendéglátás válságos éveket él és még nem jutott ki teljesen a gödörből, ami azért is lényeges, mert komoly szerepe van a foglalkoztatásban: a turizmusban közel négyszázezren dolgoznak, ebből a vendéglátásban a legtöbben, megközelítőleg 130-140 ezren – mondta az Economxnak Zerényi Károly, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöki tanácsadója a szervezet újonnan közzétett, ágazati helyzetjelentése apropóján.
Ebből kiderül, hogy a munkavállalók száma 2021 elején volt mélyponton, akkor a vendéglátásban mintegy 50 ezerrel dolgoztak kevesebben a járvány előtti időkhöz képest.
Eltűnt több ezer étkezőhely, diszkóból is kevesebb van
Noha tavaly már némiképp erőre kapott a turizmus, a statisztikák szerint a válsághatások elhúzódnak.
2023 végén a vendéglátóhelyek száma összességében kevesebb, mint 45 ezer volt Magyarországon, ami azt jelenti, hogy a piac az egy évvel korábbihoz képest kétezer, 2019-hez képest pedig 6,4 ezer üzlettel szűkült.
Érdekes tendencia, hogy eközben több munkahelyi étkezde jött létre, viszont a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma durván visszaesett: a bezárások leginkább az éttermeket, büféket és gyorséttermeket, valamint az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket érintették.
A szakember rámutatott: leginkább a fővárosban és környékén volt erős a koncentrálódás. A vendéglátóhelyek száma 2019–2023 között az ország minden szegletében csökkent – leginkább Békésben és Budapesten, 19, illetve 17 százalékkal.
Luxus lett a vendéglő, pedig sok volt a veszteség
Az adatokból kiderül: tavaly a vendéglátás fogyasztói árai 24,6 százalékkal nőttek – ez
7 százalékponttal haladta meg az átlagos árindexet (117,6 százalék).
Az infláció miatti spórolás ugyan sokak számára luxuskategóriába száműzte az éttermi étkezést, a vendéglátóipar nem sokat nyerészkedhetett a megemelkedett árakon: 2023-ban az üzletek folyó áron 2326 milliárd forintos forgalma az egy évvel korábbihoz képest 1,8 százalékkal volt alacsonyabb, a járvány előtti csúcsévhez képest pedig 5,3 százalék volt a visszaesés.
A forgalom 90 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás mennyiségben mért eladásai, azaz volumene 6,4 százalékkal elmaradt a 2019. évitől, a munkahelyi vendéglátásé viszont 5,2 százalékkal meghaladta azt – sorolta Zerényi Károly.
Átlag alatti fizetések, enyhülő, de nem szűnő munkaerőhiány
Az ipartestület tanácsadója kitért arra is: a turizmusnak magas az élőmunkaigénye, ahol a munkaerőhiány látványosabban jelentkezik más ágazatokhoz képest.
Az automatizálás csak kevés feladatkörben jelenthet megoldást. Ha nincs munkaerő, nincs, aki kiszolgálja a vendéget, beszerezze az alapanyagot, megfőzze az ételt, kitakarítson vagy elrendezze a szállodai szobát – mondta.
2023-ban csak a szálláshelyeken és a vendéglátásban 179 és félezer főt foglalkoztattak a cégek – a munkavállalók száma a járvány előtt még közel 14 ezerrel volt magasabb.
A gazdasági nehézségek hatására az üres álláshelyek aránya valamelyest mérséklődött, ezzel a munkaerőhiány is némiképp enyhült tavaly. A helyzet kritikusságához azonban az is hozzájárulhat, hogy a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, nem éri el a nemzetgazdasági átlag (571 ezer forint) 60 százalékát – emelte ki.
2023-ban a vendéglátásban teljes munkaidőben alkalmazott emberek – felszolgálási díjat is tartalmazó – bruttó átlagkeresete havonta 339, vagyis nettó 225 ezer forint volt. Ez ugyan az éves átlagos inflációval közel azonos mértékű, 17 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest, ám az országos átlagnál jóval elmaradottabb.
Lendítene a fogyasztáson az adócsökkentés
Az ipartestület számításai szerint az áfakulcsok reformja jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy az ágazat a korábbiakhoz hasonlóan ismét húzóterületté váljon a nemzetgazdaságon belül, úgy, hogy bővülne a növekedést támogató lakossági fogyasztás.
A koronavírus-járvány okozta negatív gazdasági hatások enyhítésére számos országban átmenetileg csökkentették a vendéglátásra vonatkozó áfakulcsot, bár ezeket az intézkedéseket többségében már kivezették, illetve néhány esetben (Csehországban, Észtországban) azóta nőtt az adó mértéke.
Magyarországon a vendéglátásra érvényes, 5 százalékos áfakulcs az EU-ban a második, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a harmadik legalacsonyabb. Ennél csak Luxemburgban alacsonyabb, 3 százalékos az adó mértéke.
Ám az problémát jelent, hogy például a cukrászdákban a mindennapi működés során három áfakulcsot kell alkalmazni, illetve a munkahelyi és gyermekétkeztetésre a legmagasabb, 27 százalékos kulcs vonatkozik – jelezte.