Jelenleg nem sokat ér a vendégmunkás-törvény

Bár a kormányzati kommunikáció szerint az új idegenrendészeti törvény komoly szigorítást jelent majd a vendégmunkások alkalmazása terén is, egyelőre mindez a részletszabályozások ismerete nélkül még nem vehető készpénznek.

„Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni"

– olvasható a törvény preambulumában, ugyanakkor az a törvényjavaslatból nem derül ki, hogyan is működne ez a bizonyos vizsgálat.

Tegyük hozzá, hogy az a kitétel az elkaszált vendégmunkás törvényben is szerepelt, hogy a foglalkoztatónak először elvileg az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra. Majd csak ezt követően, egy erős kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása. Ugyanakkor a törvény visszavonásáig sem sikerült tisztázni, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató. Változatlan maradt az is, hogy vendégmunkás maximum két évig tartózkodhat az országban, amit legfeljebb egy évvel lehet meghosszabbítani. 

Mindenesetre a törvényben meghatározzák a szezonális vendégmunkást, akinek a tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. A szezonális munkavállalás céljából kiállított tartózkodási engedély tizenkét hónapon belül hat hónapot meghaladó időtartamra nem adható ki, és hat hónapot követően nem hosszabbítható meg.

Illetve létrehoztak egy Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében című jogi alakzatot is. 

A törvényjavaslat szerint a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek:

• a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen a kormány rendeletében meghatározott beruházás megvalósítása érdekében;
• valamint a foglalkoztatója a magyar állammal megállapodást kötött, és jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

Itt viszont fontos megjegyezni, hogy az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.

Tehát, a foglalkoztató és a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közötti egyeztetés során dől el a vendégmunkások száma. Egyébként a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély a beruházás megvalósításáig, de legfeljebb három évre jogosít tartózkodásra Magyarország területén.

A sikeres kérelem érdekében rögzítik azt is, hogy a foglalkoztatót előnyben kell részesíteni, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

Munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

Szintén nincs kidolgozva még a foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása. 

Ilyet az a vendégmunkás kaphat,

• aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végez, és
• akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki.

De foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás is kaphat, akinek magyarországi

• foglalkoztatására belföldi foglalkoztatóval kötött megállapodás teljesítése érdekében harmadik
• országban letelepedett munkáltatóval fennálló munkaviszonya alapján kerül sor.

Ezután további olyan pontokat sorolnak, amelyekben szintén később a  foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek kell döntenie:

• a  Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározhatja, hogy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt mely harmadik ország állampolgára kaphat. Itt van egy tiltás is, miszerint az összlétszámot úgy kell kialakítani, hogy abban egyetlen harmadik ország állampolgárainak száma se haladja meg a huszonöt százalékot.
• A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter határozza meg évente azt a mennyiséget, amit a Magyarországon kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek száma nem haladhat meg.

A törvényjavaslat azt is kimondja, hogy a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. Ha ez nem történik meg, akkor az  az idegenrendészeti hatóság a foglalkoztatót jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja. 

Tehát, az új törvény értelmében vendégmunkás-tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat:

• akinek a tartózkodási célja, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt Magyarország területén tényleges munkát végezzen;
• akinek a foglalkoztatója kedvezményes foglalkoztató vagy minősített kölcsönbeadó;
• aki a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Védelmi Tanács jóváhagyásával kiadott – rendeletében meghatározott harmadik ország állampolgára, és
• akinek a munkavállalása olyan foglalkozásban történik, amelyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nem zár ki.

Kitérnek arra is, hogy mely cég minősülhet kedvezményes foglalkoztatónak:

• a kormánnyal érvényes stratégiai partnerségi megállapodással rendelkező foglalkoztató;
• az a foglalkoztató, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházást valósít meg;
• az a foglalkoztató, amely a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program keretében partnerségi megállapodással rendelkezik.

Minősített kölcsönbeadónak pedig azokat kell tekinteni, akik a kormány rendeletében meghatározott minősített kölcsönbeadói nyilvántartásban szerepelnek.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a kormányzat szűkíti a vendégmunkásokat szervező cégeket, legalábbis évente kell befizetniük összeget az államkasszába, kizárva ezzel a kisebb cégeket. 

• A regisztrációs díj a foglalkoztatók nyilvántartásba vételekor fizetendő. A regisztrációs díj mértékét kormányrendelet határozza meg.
• A foglalkoztatási díj pedig a nyilvántartásba vételt követően, évente egy alkalommal, egy összegben fizetendő. Mértéke a foglalkoztató által a tárgyévet megelőző évben foglalkoztatott vagy kölcsönzött harmadik országbeli munkavállalók száma felszorozva kormányrendeletben meghatározott összeggel.

Ezek az összegek egyelőre szintén nincsenek meghatározva.

– fogalmazott az Economxnak a törvényjavaslattal kapcsolatban Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke, hozzátéve: az ördög most is a részletekben rejlik. 

Az idegenrendészeti törvény is egy keret, annak hatékonysága a később meghozott rendeletektől függ majd – magyarázta. 

Az érdekvédelmi vezető ugyanakkor pozitívnak nevezte, hogy a szövegbe bekerült az a szakszervezeti követelés, hogy ne lehessen visszaélni a vendégmunkások tartózkodási idejével, illetve, hogy a kormány is fontosnak nevezte a magyar munkaerő elsődlegességét. Ugyanakkor Mészáros Melinda szerint feladata még a kormánynak az is, hogy a hazai passzív munkanélkülieket aktivizálja, biztosítson nekik képzést, átképzést.

Továbbra sem ott vannak az üres álláshelyek, ahol a magyar munkanélküliek élnek, illetve nem egyeznek a munkáltatók elvárásai a munkavállalók képzettségi szintjével,

ami sok esetben továbbra sem javítja a magyar munkaerő helyzetét abban, hogy az üres pozíciókat betöltse. Mészáros Melinda szerint ezért lesz szükség gyakori munkaerőpiaci ellenőrzésekre. 

Egyébként a Liga Szakszervezetek felajánlotta azt is a kormánnyal való tárgyalások során, hogy segíti a vendégmunkások és a hazai munkaerő együtt foglalkoztatását közös képzések szervezésével. Addig pedig várni kell a részletszabályozásokra.