A vállalati szektorban már négy éve a magas széndioxid-kibocsátású vállalatokkal szembeni kitettségek koncentrációja látható, a lakossági hiteleknél pedig a finanszírozott ingatlanoknál továbbra is kedvezőtlen energetikai jellemzők figyelhetők meg.

A kamatkörnyezet ráadásul csökkenő trendeket kezdett mutatni az elmúlt hetekben, ami pozitívan hathat a hitelpiacra is: valószínűleg lassú, de folyamatos növekedés lesz tapasztalható a hitelkihelyezések terén.

Lakáshitelek és a veszélyek

A legnagyobb klímakockázatot a lakossági hiteleken belül a lakáskölcsönök jelentik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Továbbra is alacsony ugyanis a hazai lakáshitel-kihelyezésen belül a korszerű energetikai besorolással bíró ingatlanok súlya, júniusban kevesebb mint tíz százalékban finanszíroztak korszerűnél jobb (> BB) energetikai jellemzőkkel bíró lakásokat.

Ebben csak a Zöld Otthon Program hitelkihelyezései okoztak javulást, ám csak átmenetileg. Az átlagos energetikai besorolás egyébként a hitelezésben még most is az FF, ami energetikai szempontból is átlagosat jelent.

Zöld hitelezés

Áprilisban a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) keretszerendszer zöld szempontokkal bővült, ezeknek a célja az volt, hogy bővítsék a hazai zöld jelzáloghitelezést és elősegítsék a hazai ingatlanállomány megújulását.

Energetikai szempontból azonban egyelőre szomorú arányok mutatkoznak a lakások között. Magyarországon jelenleg körülbelül 4,5 millió lakóingatlan van a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján, ebből:

  • a családi házaknál GG, HH, II kategóriában több mint 2 millió ingatlan van;
  • a társasházaknál pedig a lakások száma az EE, FF, GG csoportban meghaladja az egymilliót.

Mire és miért jó a zöld hitel?

A keretrendszer meghatározza azokat a hitelcélokat, amelyek finanszírozása zöldnek minősül, ide tartozik például a fűtéskorszerűsítés, a szigetelés, a nyílászárók cseréje, valamint a napelem- és hőszivattyú rendszerek telepítése.

Zöld hitelcél esetén a hitelnyújtók nem számíthatnak fel folyósítási díjat, illetve a cél ellenőrzéséhez kapcsolódó díjat és egyéb költséget az MFL termékeknél. A pénzintézetnek emellett át kell vállalnia az ilyen kölcsönöknél az energetikai tanúsítvány díját is. Ezek kötelező feladatok. A bankok azonban zöld kamatkedvezményt is adhatnak önkéntes módon – ez is biztosítja a piaci verseny fennmaradását és ösztönzését.

A jegybank gyűjtése szerint a hazai pénzintézetek többségénél vannak zöld lakáshitel-konstrukciók, ugyanakkor csak három bank nyújt zöld MFL termékeket:

  • az MBH és a CIB Bank zöld kamatkedvezményt is biztosít;
  • az Erste Bank pedig a többi költségcsökkentő feltételnek megfelelően biztosít konstrukciókat.
Nem MFL zöldhiteleket egyébként a legtöbb pénzintézet nyújt: a K&H-nak, az MBH-nek, az OTP-nek, a Raiffeisennek és a CIB Banknak is léteznek ilyen konstrukciói – ezeknél egyébként szintén vannak kamatkedvezmények, ráadásul egy uniós szabályozásnak is meg kell felelnie a termékeknek.

Kalkulációnk szerint 25 millió forintnyi hitelfelvétel 25 éves futamidőre, 400 ezer forintos nettó jövedelemmel számolva 185-190 ezer forintos havi törlesztőt jelent az adósoknak a jelenlegi feltételek mellett. A normál hitelekhez képest éves szinten százezreket, a teljes futamidő alatt pedig akár milliókat is spórolhatunk, ha zöld beruházást tervezünk és hitelre van szükségünk.

Pénz nélkül nem fut jobb lakásra

A hitelfedezeti mutató (HFM) limitjének – amely megmutatja, hogy a lakásérték hány százaléka lehet hitel – közelében sokkal magasabb az alacsony energetikai hatékonyságú ingatlanok aránya az MNB adatai szerint. Ez pedig egyértelműen jelzi azt a tendenciát, hogy az alacsony megtakarítással rendelkezők számára egyszerűen elérhetetlenek a magasabb energiahatékonyságú ingatlanok.

Az energiahatékony ingatlanfedezetű hiteleknek ráadásul alacsonyabb a nemteljesítési kockázata és veszteségrátája is a rosszabb állapotú lakáshitelekhez képest. Bár a statisztikák azt mutatják, hogy a teljes hitelportfólióban a volumen 1,53 százaléka késedelemben volt a második negyedévben, a lakáshiteleknél a legkevésbé gyakori a törlesztő elmaradozása.

Ahhoz, hogy szép utat fussanak be ezek a hitelkonstrukciók, megfelelő újépítésű ingatlanokra is szükség lenne (ezzel nincs is nagy gond a hazai színtéren), valamint a használtaknak komoly energetikai felújításokon kellene átesniük. Utóbbi már sokkal nehezebb, hiszen a kevésbé jó besorolású ingatlanok tulajdonosai a legtöbbször nem rendelkeznek túl sok megtakarítással, amire a hitelfelvétel sem jelent minden esetben megoldást.