- Kritikus időszakban, egy gazdasági és geopolitikai válság idején váltott nevet az Euler Hermes Allianz Trade-re. Miért mostanra időzítették az átmárkázást?

- Bár az Allianz Trade márkanevet idén március 28-án vettük fel, ennek előkészítése már évek óta zajlott. A lépés logikus volt, hiszen 2018 óta az Allianz a 100 százalékos tulajdonosunk. Úgy gondoljuk, hogy márkanévváltásnak köszönhetően még többet profitálhatunk majd az Allianz csoport hírnevéből és erejéből, valamint kiterjedt tudás- és szakértelembázisából.

Kapcsolódó

Ezzel együtt természetesen továbbvisszük az Euler Hermes több mint 100 évre visszanyúló örökségét, és az ügyfeleinket ezután is elkötelezetten támogatjuk a növekedésben, személyre szabott kereskedelmi hitelbiztosítási megoldásaink segítségével biztosítjuk kintlévőségeiket.

- Önök folyamatosan elemzik az orosz-ukrán helyzetet. Vannak orosz vagy ukrán cégekkel kapcsolatban lévő ügyfeleik? Milyen hatással van a hitelbiztosítási piacra a háború?

- A háború jelentős gazdasági és pénzügyi következményekkel jár, amely három fő területen, az energiaárakban és ellátásban, a kereskedelemben és a pénzügyi szektorban érezteti majd leginkább a hatását. Ugyanakkor az orosz és az ukrán gazdasággal szembeni közvetlen globális kereskedelmi kitettség alacsony, és az elmúlt években még csökkent is. Ez erős korlátok között tartja a háború közvetlen negatív hatásait, a közvetettek azonban a stagfláció (alacsony növekedéssel vagy akár recesszióval párosuló magas infláció) irányába vihetik a világgazdaságot.

A kormányok várhatóan beavatkoznak a kedvezőtlen gazdasági folyamatokba, pénzügyi segítséget kínálhatnak – ahogy arra már vannak konkrét példák – a magas nyersanyagárak miatt veszélybe került vállalatoknak, de ennek ellenére is arra számítunk, hogy az idén mintegy 8 százalékkal nő a vállalati fizetésképtelenségek száma Európában és az Egyesült Államokban is. Magyarországon ez az arány jóval magasabb, a tavalyi évhez képest 2022-ben 24 százalékos növekedést várunk ebben. Ilyen környezetben még inkább felértékelődik a hitelbiztosítás szerepe.

- A háború mellett az infláció, az emelkedő kamatok is nehezítik a cégek helyzetét. Milyen kockázatokat látnak, mely cégeknek okozhat ez nehézséget?

- Az emelkedő kamatok és dráguló finanszírozás által érintett vállalati kör igen tág, és nem lehet iparági vagy cégméret alapján meghatározni. Elsősorban azok a vállalkozások vannak az emelkedő kamatok nyomán nehezebb helyzetben, akik már eddig is el voltak adósodva, működésüket külső forrásokból igyekeztek megoldani. Ezen körön belül is azok a cégek figyelhetik aggódva a pénzpiaci fejleményeket, amelyek a magas eladósodottság mellett alacsony jövedelmezőséggel bírnak, illetve amelyek a jelenlegi inflációs környezetben nem tudják áthárítani vevőikre a megnövekedett költségeik terheit. Azon cégek sincsenek könnyű helyzetben, amelyeknek most kell megújítaniuk lejáró hiteleiket várhatóan lényegesen kedvezőtlenebb feltételek mellett, vagy éppen bankváltásban gondolkodnak.

A beruházásukat elhalasztani nem képes piaci szereplők is kénytelenek lesznek a lényegesen magasabb alapanyag- és energiaár mellett jelentősen nagyobb tőkeköltséggel is számolni. Külön esetnek számítanak ebből a szempontból azok a szerencsétlenül járt vállalkozások, amelyek a csődbe ment Sberbanknál vezették számlájukat, és a kötelező kártérítési összeg feletti bankbetéteiknek kellett búcsút mondaniuk a közelmúltban. E kockázatokon csak kis mértékben tud segíteni a még mindig hatályban lévő vállalati hiteltörlesztési moratórium, amely bizonyos feltételek megléte esetén mentesíti átmenetileg az adósokat a törlesztés terhe alól.

- Mennyire elterjedt ma Magyarországon a hitelbiztosítás, vagy más beszállítói kockázatelemzés?

- Mi 1996 óta vagyunk jelen Magyarországon, világszerte pedig több mint 100 éve. Bár a hitelbiztosítás népszerűsége folyamatosan növekszik itthon is, még mindig nagyon alacsony a penetráció ahhoz képest, ami például Németországban, Franciaországban, Angliában vagy hogy közelebbit mondjak, Ausztriában jellemző. Pedig egy cég követelései a mérlegfőösszeg 40 százalékát is kitehetik, és így a vállalat mérlegében szereplő vagyon jelentős részét képezik. Az olyan vagyontárgyak mint a gépek, egyéb eszközök, vagy az épületek általában biztosítottak a károk ellen, tehát logikus lenne, hogy a kintlévőségek védelméről is gondoskodjanak – erre való a hitelbiztosítás.

Merész István
Merész István
Fotó: Kiss Marietta Panka

- Mi az oka annak, hogy sok cég nem veszi igénybe a hitelbiztosítók szolgáltatásait? Egyáltalán ismerik az ilyen lehetőségeket?

- A nagyobb magyar és multinacionális cégek ismerik a hitelbiztosítást, és sokkal nagyobb arányban rendelkeznek hitelbiztosítással mint a kisebb vállalatok, pedig elérhető kimondottan a kisebb cégek számára kidolgozott termékvariáció is. Egy kisebb cég esetében ráadásul akár végzetes is lehet, ha egy fontosabb vevője valamilyen okból nem fizet, hiszen ez azt eredményezheti, hogy fizetésképtelenné válhat maga a vállalkozás is. Ilyen esetben, ha rendelkeznek hitelbiztosítással, nem kell aggódniuk a nemfizetésből eredő kockázatok miatt.

Persze a nagyobb cégek esetében is jelentős kockázatokkal lehet számolni, még a megbízhatónak gondolt vevőkkel is bármikor történhet olyan nem várt esemény, amely miatt nem tudják kifizetni a tartozásaikat – akár a közelmúltból is eszünkbe juthatnak nem várt csődök vagy csődközeli helyzetek, melyeket senki nem láthatott előre, de vannak korábbi emlékezetes példák is, ilyen a Kodak, a Blackberry vagy a Yahoo, hogy csak néhány kiemelten híreset említsünk.

- Mennyi behajtatlan vagy behajthatatlan beszállítói tartozásuk lehet most a magyarországi cégeknek, azon belül a kkv-knak?

- Sajnos erre vonatkozó összesített statisztikák nem készülnek, de a saját adatainkból azt látjuk, hogy 2020-ban és 2021-ben a korábban vártakkal ellentétben csökkent a jelentős fizetési késedelembe eső cégek száma és a késedelemmel érintett követelések értéke is. E megállapítás igaznak bizonyul akkor is, ha az adatokat kifejezetten a kkv-kra vonatkozóan értelmezzük. Ugyanakkor az idei év első négy hónapjában már egyértelműen érzékelhető a késedelmes teljesítések számának és értékének is jelentősebb növekedése. Ráadásul a hozzánk érkező követelések érvényesíthetősége is gyakran komoly akadályokba ütközik, mert sajnos sok esetben annyira rossz az adós likviditási helyzete, hogy nincs lehetőség a tartozás átütemezésére sem, egyszerűen fizetésképtelen a cég.

Fotó: Kiss Marietta Panka

- Vannak ezen a téren trendek, hogy például válságban romlik a helyzet a fizetési hajlandóság vagy fizetési képesség? Most a magyar gazdaságon belül hogyan látják a helyzetet, a kockázatokat?

- Meglepő módon a pandémia negatív hatásai a fizetésképtelenségi eljárások számának alakulásában nem voltak érzékelhetőek – különösen 2020-ban. 2019-hez képest a felszámolási eljárások száma 2020-ban több mint 20 százalékkal csökkent (5262 darabról 4314 darabra), ugyanakkor 2021-ben 2020-hoz képest már csaknem 20 százalékos növekedést tapasztalhattunk, de a 2021-es számadat még mindig alatta marad a világjárványt megelőző utolsó „békeév” 2019-es adatának (5262 és 5119 darab). Abban, hogy ezek a számok így alakultak, meghatározó szerepet játszottak azok a kormányzati intézkedések is, melyek a gazdaság és azon belül a vállalkozások védelmét szolgálták. Az idei év első negyedévében pedig tovább nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma a tavalyi adatokhoz képest, amit mi is érzékeltünk természetesen, hiszen jelentősen nőtt a mi adatbázisunkban is a komoly késedelemmel teljesítő cégek száma.

A következő időszakban a kockázatok folyamatos növekedésére számítunk. Természetesen vannak a jelenlegi válságnak sokkal jobban kitett ágazatok, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy szinte nincsen olyan iparág, ahová a jelenlegi problémák ne gyűrűznének át, és meggyőződésünk, hogy ezek a jövőben minden gazdasági ágazatot érintenek kisebb vagy nagyobb mértékben.

- Mennyibe kerülnek ezek a szolgáltatások? Mi az a cégméret, amikor már érdemes külső szakértőt igénybe venni?

- Minden vállalkozás, amely halasztott fizetésre adja oda áruját vagy nyújtja a szolgáltatását meg kell tudjon válaszolni olyan kérdéseket, mint: milyen információkra alapozva és ki határozza meg azt, hogy mely vevőmnek mekkora összegben és milyen fizetési határidővel vagyok hajlandó hitelezni? Mi legyen a követelés-behajtási eljárás, ha a vevőm fizetési késedelembe esik? Ki és mi alapján dönthet arról, hogy egy késedelembe esett vevőt kiszolgálunk-e és milyen fizetési feltételekkel? És lehetne sorolni tovább a felmerülő és eldöntendő kérdések sorát. Nem véletlen, hogy a hitelkezelés mára egy külön szakmává vált, és sok cégben már külön munkakör lett kialakítva erre a feladatra.

Egy hitelbiztosító ezeket a feladatokat is el tudja látni, át tudja vállalni a vállalkozásoktól, vagy tudja támogatni, mint külső szolgáltató. Sőt, az előre nem látható, váratlan fizetésképtelenségek esetén kártérítést is tud fizetni, megakadályozva, hogy a szállító követelés- és bevételkiesést legyen kénytelen elkönyvelni. Mindezek alapján tehát mi jó szívvel tudjuk ajánlani szolgáltatásunkat minden olyan gazdasági szereplőnek, amely az árujával vagy szolgáltatásával halasztott fizetési konstrukción keresztül hitelezi a vevőit, és ezáltal futja a nemfizetés kockázatát. A szolgáltatásunkat az éves bruttó forgalom pár tized százalékának megfelelő díjazás fejében, a cég méretéhez szabott megoldással tudjuk nyújtani.

A cikk megjelenését az Allianz Trade támogatta.