Párizsban gyűlnek össze a legnagyobb autógyártók, hogy bemutatássak, milyenek lesznek a jövő járművei. Bár az autóshow a rajongóknak ünnep, a cégek a felszín alatt már komoly nehézségeket tapasztalnak és egyelőre csak keresik a kiutat abból a satuból, amelybe belekerültek.

Globálisan egyre több problémája van az autóiparnak: lassulnak az értékesítések, a Donald Trump amerikai elnök meghirdette kereskedelmi háború mind az értékesítést, mind az ellátási láncokat megbolygatta, e mellé pedig jönnek az olyan kihívások, mint az új környezetvédelmi előírások, amelyek világszerte egyre nagyobb szigorításokat tartalmaznak. De eközben az elektromos autózás miatt folyamatosan új technológiákba kell befektetniük, amely további financiális nehézségeket okoz.

Kapcsolódó

A károsanyagkibocsátási kvóták egyre szigorúbbak, az e-autók pedig menekülési útvonalat jelentenek a márkáknak, nem véletlen, hogy a Jaguar, a BMW, a Mercedes vagy éppen a Tesla is villantani akart a párizsi bemutatón.

Az Európai Parlament szerdán szavazott, hogy olyan szabályokat vezessen be, amelyek arra kényszerítenék az autógyártókat, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsék a 2020-as CO2-kibocsátási célértékeket. A kötelező érvényű szabályokat várhatóan az év végéig véglegesítik mind a 28 tagállamban. A célokat nem teljesítő autógyártók szankciókkal szembesülnek - kezdi a problémák feltárását a Financial Times az iparágról szóló cikkében.

"A történelemben egyetlen iparágtól sem vártak még el ekkora mértékű visszavágást" - mondta Didier Leroy, a Toyota európai elnöke, szavaiból pedig érezhető, hogy az autógyártók nem lelkesek a változtatások miatt.

Az összes nagy márka az elkövetkező években számos elektromos és hibrid autót indít el, részben azért, hogy elérje az EU 2020-ra vonatkozó CO2-szabályait, amelyek átlagos kilométerenkénti 95 gramm CO2 kibocsátást engedélyeznek - 2015-ben ez még 130 gramm/kilométer volt. 2030-ra ennél is nagyobb visszaszorítás jön, amely fenyegeti a jelenlegi technológia mellett működő hagyományos meghajtású, benzines és dízeles motorokat.

Utóbbiak ellen a VW-csoport körül kirobbant dízelbotrány óta komoly hadjárat indult, egyre több városban, területen döntenek a kitiltásuk ellen. Ez az FT-nek megszólaló Carlos Ghosn Renault-vezér szerint annyira beérett, hogy nemcsak a gyártók, maguk az autósok is megijedtek. A Renault-Nissan-Mitsubishi hármas csoport például a dízelportfóliója visszavágásáról döntött: maguk a tulajdonosok már nem vásárolnak dízelautókat, mert attól félnek, hogy olyan termékeket kell venniük, amelyeket aztán eladni sem tudnak.

A Ghosn által vezetett autóipari összefogás adja a világ legtöbb elektromos autóját, mégsem felhőtlenül boldogok, hogy egyre inkább e-autókat keresnek a fogyasztók. "Nem kérdéses, hogy képesek vagyunk összeszerelni az autókat, de nincs elegendő akkumulátor és motor" - mondta a vezető. "Már abban a helyzetben vagyunk, ahol nem tudjuk kielégíteni a keresletet" - tette hozzá. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az üzemanyagtárolókba ritka nyersanyagok kellenek: a kobalt, a lítium vagy a mangán világpiaci ára folyamatosan egyre feljebb megy, ezzel tetézve a költségeiket.

Az árakban is megjelenik ez a trend, márpedig az autópiac számára kardinális, hogy féket szabjon a járművek drágulásának. Viszont ez a nehézség a hagyományos meghajtású autóknál is utoléri a gyártókat: szeretnék csökkenteni a CO2-kibocsátásukat, de ehhez fejlesztésekre van szükségük. Linda Jackson, a PSA csoport egyik ügyvezetője, a lapnak azt mondta: "elkötelezettek vagyunk, hogy megfeleljünk a kibocsátási kvótáknak, de lesz, aki megfizeti majd ezeket az autókat?"

Globálisan - ahogyan ezt egy korábbi cikkünkben bemutattuk - az autóipari értékesítések jelentős, a 2008-as válság óta nem látott szintű visszaesésére számítanak a vezető iparági elemzők.

A fotó forrása: Ian Langsdon/Pool/AFP.