A zongorát gyártó cég, a Zegnafons Kft. 2012-ben kapott 217 milliós támogatást az államtól, az Új Széchenyi terv keretében. A hatvanmilliós önrészt pedig a Magyar Nemzeti Bank adta - írja a 444.hu. A zongorát a Kossuth-díjas Bogányi Gergely inspirációi alapján fejlesztették ki, bár több alkatrésze nem Magyarországon készült, és sokakat a Peugeot hangszerére emlékezteti.
A közbeszerzés hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt, amelyre csak e céget hívták meg, és állapodtak meg vele - ennek oka a kormány egyik tavalyi határozata, amelyben "elrendelte a magyar és külföldi közintézményekben történő elhelyezés céljából 10 darab Bogányi-zongora Magyar Állam részére történő megvásárlását".
Tavaly áprilisban már vett az Emberi Erőforrások Minisztériuma tíz Bogányi-zongorát 764 millió forintért. Most az Emmi fenntartásában lévő Operettszínház tesz ugyanígy, aminek tavaly emelték meg a dotációját egymilliárd forinttal - jegyezte meg a 444.
Frissítés! A hír megjelenése után, Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy a mostani zongoravásárlás a korábbi, 764 millió forintról rendelkező kormányhatározat alapján történt. Az összegek közötti eltérés abból adódik, hogy a 764 millió bruttó összeg, a 602 millió pedig nettó. Az állam tehát eddig csak tíz Bogányi-zongorát vásárolt.
A Céginfo.hu adatai szerint a hangszergyártásra 2013-ban létrehozott Zengafons Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa Bogányi Gergely. A cég tavaly 36 millió forint nettó árbevételt és 166 millió forint egyéb bevételt ért el, az adózott eredménye 78 millió forint volt. Jelenleg 8 főt foglalkoztat, a vállalkozás saját tőkéje tavaly mínuszba fordult (-17 millió forintra). A 2012-ben alakult társaság, székhelye a Vác melletti Szendehelyen található.
A fenti MTI-képen Bogányi Gergely zongoraművész játszik a magyar fejlesztésű Bogányi-zongorán az 1848-49-es szabadságharc évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Isztambulban, a Zorlu Kulturális Központban 2015. március 13-án.