A portál kiszámolta, hogy mennyit érhet a cég, amelynek egyik legnagyobb ütőkártyája, hogy még 60 évig rendelkezik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogával. Becslésük szerint a BA értéke 625-699 milliárd forint között lehet.

A megvétel azonban nem csak pénzkérdés. A reptér jelenlegi tulajdonosai a Bloombergnek azt nyilatkozták, nincs szándékukban kiszállni, hosszú távú befektetésként tekintenek a budapesti reptérre.

A Forbes szerint léthatóan komoly politikai szándék van a megvásárlás mögött, ez önmagában azonban korábban sem volt elegendő a reptér visszaállamosítására. Most nem is államosításról van szó, papíron legfeljebb a vételi ajánlattal előálló konzorcium tagjaként emlegetett Mol kapcsán kerül képbe az állam (a társaság ugyanakkor nem kommentálta azt a korábbi értesülést, hogy Jellinek Dániel Indotek Csoportja mellett részt venne az üzletben).

Hosszú távra terveznek

A lap megjegyzi, hogy hiába van most padlón a turizmus és a légi forgalom is, ez nem jelenti azt, hogy maga a reptér-üzemeltető cég is olcsóbb lenne. Ez ugyanis hosszú távú befektetés.

A Budapest Airportnak jelenleg három tulajdonosa van:

  • egy kanadai nyugdíjalap (Caisse de dépôt et placement du Québec),
  • a Malton (mögöttük egy szingapúri befektetési alap áll)
  • valamint a repülőtér-üzemeltetéssel is foglalkozó német AviAlliance (ők a többségi tulajdonosok).

Nyomást gyakorolhat-e a magyar kormány?

A magyar kormány már több stratégiai szektorban érvényre tudta juttatni azt az akaratát, hogy a külföldiek helyét magyar (akár állami) szereplők vegyék át, elég csak a bankszektorra, az energetikára vagy a médiapiacra gondolni.

Azt nem lehet tudni, hogy ez most is így van-e, az azonban a Forbes szerint biztos, hogy

határzár a vírus terjedését nem állította meg, miközben a reptéri forgalom a töredékére esett.

A durva kormányzati beavatkozás nem lenne példa nélküli. Orbán Viktor legelső kormánya kiebrudalta az akkor a repteret üzemeltető kanadai céget, utóbb emiatt tetemes kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak.

Egy ilyen lépés most német érdekeket is sértene - márpedig ha politikailag terhelt is Budapest és Berlin kapcsolata, a gazdasági kapcsolatok kiválóak, és a magyar kormány láthatóan oda is figyel rá, hogy a német cégeknek ne legyen oka panaszra - írja a lap.

Orbán Viktor már 2010-ben is felvetette, hogy komolyan számol a reptér visszavételével. Adta volna magát, hogy a kormány piackomform módon megszerezze a többségi részesedést. Csakhogy 2011-ben, a kormánynak azt is mérlegelnie kellett, hogy a hitelekkel megpakolt, és a súlyos gondokkal küszködő nemzeti légitársaságnak, a Malévnak nagy mértékben kitett BA mögött jobb, ha stabil tulajdonosi kör áll.

A Forbes információi szerint erős ellenérv volt a privatizációs szerződésből eredő kormánygarancia is, a reptér csődje esetén a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) úgy kalkuláltak, akár 500 milliárd forintnál is többet felemészthet, hogy a kormány visszavegye a nemzetközi befektetőktől a repteret.

2011-ben ráadásul a kormány komoly összeget költött a Mol-pakettre, így akkor biztos nem fért volna bele egy hasonló nagyságrendű összeg a Budapest Airportra.

A Jellinek-féle konzorcium 2011 óta a legkomolyabb próbálkozás lehet arra, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetése újra, többségileg magyar tulajdonban kerüljön. Jellinek igyekezett leszögezni, hogy "az Indotek Csoport által szervezett konzorcium kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező professzionális szereplőkből áll". A Forbes által becsült érték alapján kijelenthető, komoly befektetői konzorciumnak kell összeállnia, ha nyélbe akarják ütni az üzletet: a reptér 100 százalékos tulajdonrészének értéke egyedül még egy Mol kaliberű régiós multinak is nagy falat lenne. Jellineknek eddig bejött, hogy válságban vásárolt, de ekkora tétben még ő sem játszott.