A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset úgy indul, hogy a webáruház létrehozásának a költsége 70 millió forint, amely szerverek és szoftverek vásárlását jelenti. Ebből 46 milliót kellett előteremtenie a webáruházat gründoló cégnek, de miután ennyi pénze nem volt, így ebből 19 milliót bankhitellel kívánt fedezni. A vissza nem térítendő uniós támogatás 24 millió forint lett.

A támogatás megítélése után a közreműködő szervezet megkötötte a szerződést a céggel. Ebben szerepelt, hogy ha a támogatást jogszabályellenesen, rendeltetésellenesen használja fel, illetve a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses, vagy egyéb előírást megszegi, a közreműködő szervezet jogosult a szerződéstől elállni.

A problémák ez utóbbi kikötéshez kapcsolódtak. A közreműködő szervezet drágának találta a szervereket, kérte azok pontos beazonosítását, de nem kapta meg az adatokat. Amikor kiszállt a helyszínre, azt tapasztalta, hogy a webáruház nem ezeken, a vásárolt szervereken fut. Baj volt a vállalt bankhitellel is, azt nem vette fel a támogatott cég, hanem helyette egy másik cégtől kapott kölcsönt. Ezt készpénzben fizette be a bankszámlájára és abból utalta át a szerverek árát. A közreműködő szervezet ezekből arra a következtetésre jutott, hogy sem a közreműködési kötelezettségét, sem pedig a vállalt bankhitel felvételét nem teljesítette a támogatott cég, tehát eláll a szerződéstől. A támogatott társaság pedig úgy vélte, hogy megvásárolta a szervereket és a szoftvereket, a webáruház működik, neki jár az uniós támogatás.

Be is perelte a közreműködő szervezetet, kérve a 24 millió vissza nem térítendő támogatást. Első fokon nyert is, viszont a másodfokú bíróság, a jogerős ítéletében a közreműködő szervezetnek adott igazat, vagyis az elállás jogos volt. Az ítéletében kifejtette, hogy a felek közötti szerződés ugyan polgári jogi jogviszonynak minősül, figyelemmel azonban arra, hogy a projekt finanszírozására szolgáló európai uniós vissza nem fizetendő pénzbeli támogatás a szerződés tárgya, így a szerződésre a támogatási rendeletek előírásai is irányadóak. A támogatott cég megszegte a szerződés rendelkezését, hiszen bankhitel felvételét vállalta, ez pedig a közreműködő szervezetnek biztosítékul szolgált arra, hogy a saját erő és a támogatás együttes összege mindenképpen a projekt megvalósulását eredményezi. Miután a támogatott cég egyéb, kevésbé ellenőrizhető módon  biztosította a saját erőt a projekthez, a szerződést megszegte. Emellett nem prezentálta a szerverek azonosításához - így az áraik megállapításához - szükséges adatokat sem.

A támogatott cég a Kúriától kért felülvizsgálatot, de ott sem járt sikerrel. A legfőbb bírói fórum az ítélete indoklásában kifejtette: a projekt pénzügyi teljesítése nem azonos a támogatott által - leegyszerűsítően - megfogalmazottakkal, vagyis azzal, hogy  ("a pályázatban foglalt eszközöket beszerezte és kifizette"). A támogatási szerződést az abban előírtaknak megfelelően (azaz: szerződésszerűen) kellett (volna) teljesíteni.