Autóvásárlás: ezt veszik most Magyarországon

Miközben nincs elég új autó és szűkül az európai és a magyarországi piac, a hagyományosoknál - azonos kaszni esetén - jellemzően inkább az alacsonyabb fogyasztású hibridek és a villanyautók hódítanak - leegyszerűsítve ez derül ki az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adataiból. Ugyanakkor a hibridboomot érdemes a helyén kezelni. 

10 százaléknál a villanyautók

A nyers számok alapján az uniós országokban az idei első negyedévben több mint 2,1 millió új autó került forgalomba, szemben az egy évvel korábbi 2,5 milliós darabszámmal, ami bő 10 százalékos csökkenés. Ezek a számok a benzines, dízelmotoros, sima hibrid, konnektorról tölthető hibrid, valamint a tisztán elektromos autókra vonatkoznak. Emellett az ACEA nézi még az alternatív meghajtású (például gázos) autók eladásait, és van egy egyéb kategória is, de ezek marginálisak a teljes piac szempontjából. 

Az ACEA-adatokból kiderül, hogy idén már az új autók 10 százaléka tisztán elektromos volt, összesen több mint 224 ezer darabot adtak el az EU-ban, ami 53 százalékos növekedésnek felel meg.

Egyedül a hibridek tudtak még éves összevetésben többletet elérni, 5 százalékkal 563 ezer fölé nőtt a számuk. Ezzel 25 százalékos piaci részt mondhatnak magukénak. A plug in hibridek részesedése 8,9 százalékos.

A hagyományosok közül a benzineseké 36 százalékra, a dízeleké 17 százalék alá süllyedt. 

Hol tart Magyarország? 

A magyar adatokat nézve az látszik, hogy bár a tisztán elektromos autók eladása több, mint a duplájára nőtt, de ez is mindössze 1273 darab új autót jelentett. A plug in hibridek eladása 38 százalékkal nőtt, ami a komplett piacot tekintve szintén visszafogott, 1269 darabos eladást jelentett.

Bár a hibridek eladása 10 százalékkal, kevesebb mint 13 ezerre csökkent, a piaci részesedésük így is 41 százalékos, ami meghaladja a benzinesekét. Utóbbiak 5 százalékos visszaesést elkönyvelve 11 ezres eladással zárták 2022 első három hónapját. Részesedésük 39 százalékos volt.

A dízelek eladása közel 50 százalékkal csökkent, 3627 talált gazdára belőlük, a piac mindössze 19 százalékát "uralják". 

Mi az a hibrid? Hogyan torzítják a statisztikát?

A számokból úgy tűnik, hogy a villanyautók kiugró növekedést értek el, de darabszámban még messze vannak a többiektől. Emellett első látásra hibridboom látszik, miután a piaci részt tekintve már megelőzik a benzines társaikat. Utóbbiaknál azonban fontos megjegyezni, hogy a hibridek között vannak különbségek. 

A Totalcar egy részletes cikkben mutatta be a különbségeket. A legtöbbször sima hibridként emelgetett autók a teljes hibridek, amelyekben a belső égésű motor mellett egy vagy több villanymotor is dolgozik. Az energiát akkumulátor tárolja, de nem kell tölteni, az energiatárolást, -felhasználást és -visszatermelést megoldja az autó magának. Tisztán elektromos üzemben nem igazán, vagy csak minimális távokon használhatók, viszont városi araszolgatáskor az idő nagy részében a villanymotor dolgozik, csökkentve a károsanyag-kibocsátást és a fogyasztást. 

Vannak továbbá az úgynevezett lágy/enyhe hibridek (másképpen mild): ezek lehetnek 12, 24 vagy 48 voltos rendszerek, jellemzően kompakt megoldás egy indítómotor-generátorból, valamint egy kisebb akkumulátorból felépítve. Elinduláskor, gyorsításkor segítenek rá, amitől valamivel nyomatékosabbnak tűnhet az autó, viszont csak minimális csökkenést tapasztalható a károsanyag-kibocsátásban vagy a fogyasztásban.

A harmadik kategóriában tartoznak a plug-in hibridek vagy konnektoros hibridek, ezek már külső forrásból is feltölthetők, van egy nagyobb akkumulátorcsomagjuk, amelynek köszönhetően modelltől függően 15-30-50 kilométert mehetünk el tisztán elektromos üzemben. 

Az ACEA-statisztikák a teljes és lágy hibrideket egy kategóriába sorolja, a hibrideladások jelentős része pedig az utóbbiaknak köszönhető, ami torzítja a statisztikát. A lágy hibridek a gyakorlatban inkább sima benzines vagy dízelautónak tekinthetők, mint valódi hibridnek.

További torzítás

Szintén torzítják mind az európai, mind a magyarországi adatokat a kedvezőtlen nemzetközi helyzet. A számtalanszor említett chiphiány, az ellátási láncokban kialakult problémák miatt sok autógyártó nem tud annyi autót gyártani, amennyit kellene. Ráadásul Oroszország Ukrajna elleni támadása tovább rontott a helyzeten. Részben a háború miatt elszabadultak az olaj- és üzemanyagárak, Magyarországon viszont hatósági árassá váltak, de hosszú távon ez jó eséllyel nem marad így. A drágulás és az olajellátással kapcsolatos félelmek pedig a villanyautók felé terelik a vásárlók egy részét. Ez is szerepet kapott abban, hogy az elektromosok eladás Európa-szerte a másfélszeresére, a magyar piacon pedig a duplájára nőtt.