Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásában, amely negatív hatással volt a kkv-k idei terveire.
Míg tavaly félévkor még a cégek 70 százaléka kalkulált a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, addig év végére ez az arány 53 százalékra mérséklődött. Kérdés azonban, hogy ez a szint is fennmaradhat-e, hiszen az eddig közkedvelt kedvezményes adózású, úgynevezett egyes meghatározott juttatások - mint a helyi bérlet vagy az Erzsébet-utalvány - idén január 1-jétől már jövedelemként adóznak, jelentős többletterhet róva a vállalkozásokra - mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv szegmens marketing vezetője.
Év végén a cafeteriaelemek toplistáján nem történt változás: továbbra is a munkába járás költségtérítése volt a legnépszerűbb (27 százalék), amelyet holtversenyben a százezer forintig akkor még adómentesen adható készpénzjuttatás (17 százalék) és az étkezési hozzájárulás Széchenyi pihenő (Szép) kártyán (16-16 százalék) követ.
Idén nagy valószínűséggel jócskán átalakul a cégek bérkiegészítő rendszere, hiszen az eddig rendszeresen nyújtott juttatások közül van, ami az új szabályozás szerint idén már nem tartozik a klasszikus értelemben vett béren kívüli juttatások körébe" - mondta Kovács Viktor Zoltán.
A különböző méretű cégek közül a kis- és a középvállalkozások (kkv) alkalmazottai számíthatnak leginkább cafeteriára (60, illetve 69 százalék), miközben a mikrovállalkozásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (44 százalék). A cégméret mellett pedig az is számít, hogy földrajzilag hol helyezkedik el a vállalkozás: leginkább az Észak-Magyarországon és Pest megyében dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásra a felmérés szerint.