- Az elmúlt időszakban jelentősen drágultak a kávék, látható, hogy mikor ér véget ez a trend?
- Áprilisban már megközelítette a 2,5 dolláros fontonkénti szintet a világpiaci ár, ami kétszerese a tavaly év elejinek. Az arabica áránál ráadásul nem látjuk a csúcsokat, mert egy tökéletes vihar alakult ki, ami oda fog vezetni, hogy alaposan megdrágul a kedvenc reggeli italunk.
Az egyik fő ok, hogy a világ legnagyobb kávétermelő országában, Brazíliában 1975 óta először fagyott. Ráadásul kétszer is a tavalyi nyáron úgy, hogy előtte volt egy rendkívül száraz időszak, tehát a gyümölcsszemek már eleve nem voltak olyan jó minőségűek. Ez a két tényező sokat ártott a kávécserjéknek, vissza kellett metszeni, sőt csonkítani ezeket. Így az elmúlt tíz év legkisebb termésével számolhatunk, ráadásul ez elhúzódó problémákat okozhat, mivel egy ilyen, úgy nevezett fekete fagy után a cserje négy-öt év alatt lehet újra termőképes.
Van egy mondás, hogy „ami Vegasban történik, az Vegasban marad”, de a kávénál ez egyáltalán nincs így. Mivel Brazília messze a világ legnagyobb, a világpiac 35 százalékát kitevő arabica-termesztője, ami ott történik, az mindenre hatással van.
Mindemellett más fontos termelőknél is súlyosan hátráltatják a betakarítást külső tényezők: Kolumbiában márciusban kormányellenes tüntetések törtek ki, Etiópiában lényegében polgárháború van.
- Mekkora a kiesés az idei termésben?
- A januári adatok szerint Brazíliában a zöldkávé-szállítmányok mennyisége 15 százalékkal csökkent. Tehát fájó hiányról beszélhetünk.
Ráadásul a világon mindössze két olyan termőhely van, ahol egész évben lehet szüretelni, Kolumbia és Kenya. Előbbi országban 13 százalékkal esett vissza a termelés márciusban a már említett kormányellenes tüntetések miatt. Itt az is probléma, hogy a már korábban lekötött mennyiségekhez is nehezebben jutunk hozzá.
Az etiópiai polgárháborús körülmények is hasonló helyzetet teremtettek, amit csak bonyolít, hogy a kávépiacon jellemzően féléves határidős szerződéseket kötünk. A félelem, hogy a már lekötött szállítmányok sem érkeznek meg, egy pánikhelyzetet teremtett: mindenki próbált máshonnan beszerezni, úgy készletezni, hogy biztosan rendelkezzen kávéval.
- Meddig lehet betárolni a kávét?
- A kávéval az a baj, hogy nem olyan, mint a bor: nem érik az idővel, nem lesz jobb, hanem öregszik. A szüret után a kávét egy-másfél évig lehet anélkül tárolni, hogy veszítsen a zamatából és az erejéből. Most pont azokat a készleteket éljük fel, amelyeket még ez előtt a pánikvásárlás előtt szereztünk be. A Dallmayr új magyarországi raktárában 3-4 hónapra elegendő mennyiség van betárolva.
A kávénál három időfaktor van: a szüret, a pörkölés és a darálás. Az őrlés után gyakorlatilag azonnal, 15 percen belül el kell, hogy készítsük a kávét, utána pedig egy percen belül a csészében kell lennie, hogy megkapjuk a tökéletes ízt és kellően krémes legyen.
- A robusta kávébabok nem pótolhatják ki a hiányt?
- Ismét élve egy boros példával, hasonlóan a cuvée-khez, általában keverékekkel (pl. 20 százalék robusta és 80 százalék arabica aránnyal) dolgozunk. De nem lehet nagyon eltolni ezeket az arányokat. Bár megszokják a fogyasztók, hogy szinte teljesen ugyanazt az ízvilágot kapják, de már arra is figyelni kell a keveréseknél, hogy milyen arányban kerül bele egy kolumbiai vagy etióp arabica-fajta a kávéba, mert ezek íze is eltér egymástól.
Az állandó minőség garantálása az egyik legnagyobb kihívás. Az elmúlt időszakban nagyon felértékelődött, ugyanazt a megszokott íz tudjuk biztosítani a Dallmayrnél, akár azáltal, hogy ilyen módon változtatjuk, keverjük az alapanyagokat. Az árakban ez is egyre inkább megjelenik: óriási verseny van a nagy piaci szereplők között. A kispörkölők, akik nem tudtak betárolni, és nincs más lehetőségük, kreatívabban elkezdhetnek majd játszani a robustával, vagy a pörkölési eljárással, mert nincs standard, megszokott blendjük, de kérdés, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd erre. .
- Mennyire kivédhető saját ültetvényekkel ez az ellátási zavar?
- A kávépiacon egyáltalán nem jellemző, hogy saját ültetvényekkel dolgoznának, a fő beszerzési forrást az árupiacok jelentik. A legnagyobb szereplő, az International Coffee Exchange, a New York-i kereskedés, de referenciaként használjuk az International Coffee Organization árait is. Mind a kettőnél látszik, hogy egy év alatt megduplázódott a határidős szerződések ára.
Viszont az összes költséget még ez sem mutatja meg igazán: a világon konténerhiány van, ami miatt nagyjából háromszor drágábbá vált a szállítás. Örülhetek , ha mi kapunk konténert és nem állnak a szállítmányok egy távoli raktárban. Az energiaköltségek négyszeresükre nőttek, ami jelentősen emeli a a pörkölés költségét. Főleg Németországban pörkölünk, ahol az energiaárak hétéves csúcson vannak, a korábbi 50 euró helyett most 200 eurót kell fizetnünk. Mindeközben emelkedtek a bérek is. És ezekkel a költségekkel még a kávé el sem jutott Magyarországra!
A forint volatilitása is nehéz helyzetbe hoz minket: mivel dollárban fizetünk a kávéért a piacokon, a Dallmayrnek is súlyos terhet jelent, hogy volt olyan időszak, amikor nagyjából két hét alatt 15 százalékot gyengült a forint.
Ezek a tételek mind rárakódnak arra a kávészemre, amit reggel ledarálunk és belefőzünk a kávéba.
- A fogyasztók és a horeca-szektorban működő partnerek esetében mit jelent, mennyivel kell többet fizetniük a Dallmayr termékeiért?
- Átlagosan 20 százalékos drágulásra lehet számítani idén. De ilyen helyzet a mi életünkben még soha nem volt a kávépiacon, eddig mindig olyan volt, mintha egy sínen mennénk előre, tervezhető volt az évi maximum egy áremelés. Most azonban az látszik, hogy egyhamar nem lesz vége a drágulásnak a piacon.
A kávétermékeken kívül más tételeknél is sok árfelhajtó tényező van: az Európai Unió betiltotta az egyszer használatos műanyag-termékeket, amelyeket papírból vagy fából készült alternatívákkal kellett kiváltanunk. Viszont ez egyszerre ért el sok más szektort is, túl nagyot ugrottunk túl hirtelen, így a papír ára is gyorsan emelkedett. Emiatt a vendéglátóhelyeknek a papírpoharakat, csomagolóanyagokat, egyéb kiegészítő, Dallmayr-logózott termékeket is emelt áron tudjuk csak szállítani.
- A járvány alatti időszakban nem csökkent a kereslet a kávéra, hogy az emberek otthonról dolgoztak, a vendéglátóhelyeknek pedig többször is be kellett zárniuk?
- Épp az ellenkezőjét tapasztaltuk, a kávéfogyasztás megugrott az elmúlt időszakban. Ebben két tényező nagyon fontos: az újabb, fiatalabb Y-, Z- és Alfa-generációk egyre több kávés italt isznak, másrészről nagyot nőtt tíz-tizenöt év alatt a fogyasztói tudatosság. A neszkávékról átszoktak az őrölt és szemes termékekre, íz- és minőségérzékenyebbek lettek.
A kávégépeknél is látható, hogy sokan már otthon sem kotyogós főzőt használnak. Egyre keresettebbek a minőségi őrlők, amelyek fontos elemei lettek a konyháknak. A kereslet csökkenésére így nem számítunk.
A cikk megjelenését az Alois Dallmayr Magyarország támogatta.