Az elmúlt másfél évtizedben példátlan - nettó összegben is érzékelhető - mértékű minimálbér és garantált bérminimum emelésben állapodtak meg a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén. A rendelet még nem jelent meg, de a parlament hamarosan rábólinthat a határozatra.
A lépés következményeként a minimálbér az idei bruttó 111 ezerről 127, 65 ezer forintra nőhet jövőre, míg a garantált bérminimum esetén az idei bruttó 129 ezerről 161, 25 ezer forintra ugrik a kötelező havi összeg. A jövő évi 5 százalékpontos járulékcsökkentés mellett a vállalkozóknak annyi kiegészítést sikerült elérniük, hogy amennyiben 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói szociális hozzájárulási adóterhek. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.
A vállalkozói oldal nem elégedett a megállapodással - ismertette lapunkkal Dávid Ferenc Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint ők írták alá legutoljára a paktumot, s e lépésnek egyáltalán nem közgazdasági okai voltak, hanem kizárólag a szociális partnerség fontossága, a fórumon való részvétel "minősített pozitív jelentése" miatt tették meg.
Dávid szerint a kötelező béremelés okozta terheket a kkv-k jó része ugyanis nem fogja tudni "lenyelni", ám a munkaerőhiány miatt elbocsátásokkal sem tudják kompenzálni a költségnövekedést, ezért a lépés 2017-től durva termelői és fogyasztói áremelésekben csapódhat le. A főtitkár szerint az infláció elsősorban a lakossági szolgáltatások - sokak között például háztartási gépjavítás, fodrászat, ablaktisztítás - terén jelenik meg, de nem zárta ki, hogy a kiskereskedelembe is begyűrűzzön.
Hasonlóan vélekedett lapunk hétfői cikkében nyilatkozva Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke, aki szerint 4-5 százalékos járulékcsökkentés mellett a szokatlanul magas minimálbér-emelés nem csak a feketegazdaság kiterjedését, illetve tömeges vállalati csődöket vonhat maga után, hanem átlagosan 30 százalékos áremelkedést hozhat a lokális jellegű szolgáltatószektorban, amelyben elsősorban tőkeszegény mikro- és kisvállalatok aktívak.