Kicselezte az újságírókat a Fővárosi Törvényszék illetékes bírája péntek délután. A magyar kultúra és művészet páratlan műkincsegyüttesének, a Fraknói kincsnek a sorsát tárgyaló jogi fórum  bírája, Pákozdi Zoltán Rudolf ugyanis nem ott hirdetett határozatot, ahová a tárgyalást kitűzték, sőt még csak nem is a teremmódosítással kijelölt helyen, hanem egy harmadik tárgyalóban hirdette ki határozatát.

A második csel az volt, hogy a határozatban semmiről sem döntött. A bíró ugyanis figyelembe vette azt a tényt, hogy a pereskedő felek: a Magyar Állam és az Esterházy Magánalapítvány egy másik perben is érintettek, és erre  a korábban elkezdett közigazgatási perre hivatkozva felfüggesztette az eljárást. Így a hosszú bizonyítási szakasz ellenére egyelőre nem született döntés a Fraknói kincs ügyében.

Kapcsolódó

Még egy indok

A második per az egyik indok volt az eljárás felfüggesztésére. A másik hivatkozási alap az a két héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent rendelet, amely alapjaiban változtatta meg a restitúciós eljárásokat. Amint erről korábbi cikkünkben beszámoltunk, a 22/2019. számú rendelet hatályon kívül helyezte azt a 2013-ban keltezett rendeletet, amely műkincsek visszaigénylése esetén az államra teszi a tulajdonjog bizonyításának terhét.

A Lázár János minisztersége alatt - és általa szorgalmazott - rendeletet két évvel később tovább módosították, de jelentős értékű műkincset, pláne műkincsegyüttest az elmúlt években két kivétellel nem adtak vissza eredeti tulajdonosaiknak.

Pereskedő felek

A több száz darabból álló Fraknói kincs esetében a páratlan műtárgyegyüttes tulajdonjogáról születhetett volna döntés. A perbeszédben a "Magyar állam és társait" képviselő ügyvédek a kincs nemzeti kincs minősítése mellett érveltek és kihangsúlyozták hogy az egykori értéktárban, a Kunstkammerben őrzött ötvösremekek esetén nem "egy széfben véletlenszerűen összezárt értéktárgyak" halmazáról van szó.

Beszédükben egységes gyűjtemény mellett érvelnek, noha a Fraknói kincs egy része most is Ausztriában, az Esterházy kastélyban van, s vélhetően ennek sorsáról nem határozhat a magyar törvényszék.

Az Esterházy Magánalapítvány képviselői ugyanakkor a gyűjtemény jogi egységéről beszéltek - s ennek visszaállítását sürgették. Vagyis nem a Magyarországon őrzött kincsek visszaszolgáltatását kívánják - ez a védettség miatt amúgy sem lenne lehetséges -, hanem a magyar és osztrák rész közös hasznosítását, kiállítását és bemutatását. A bíróság azonban sem erről, sem arról nem döntött - csupán az időhúzásról született döntés.

Reagált az Esterházy Alapítvány

"A korábban ígért ítélethozatal helyett a bíróság felfüggesztette a polgári pert. A bírói indoklás a február 25-én - a tárgyalás után három nappal - született, a restitúciós eljárással kapcsolatos kormányrendeletre hivatkozott. A bíró szerint a restitúciós eljárás előkérdés a perben, így előbb ott kell, hogy döntés szülessen. A kincsek sorsának bírósági rendezése így beláthatatlan időtávolságba kerülhet. Ez sem az érintetteknek, sem a nagyközönségnek és a múzeumi szakmának sem jó. Az Esterházy Privatstiftung megerősíti az álláspontját, hogy a továbbiakban is tárgyalásra törekszik."