- Tavaly ezt a vásárt még éppen meg lehetett tartani, hogy aztán a koronavírus-járvány miatti lezárások, a céges home office-ok elrendelése és egy sor egyéb “szövődmény” keresztülhúzza, vagy legalábbis alaposan befolyásolja a vállalatok és a civil szervezetek közötti megállapodások végrehajthatóságát. Az elmúlt év -  és ahogyan eddig az idei is  - úgy a vállalatok, mint a civil szervezetek életét, működését, de a már megkötött szerződéseket, azok teljesíthetőségét és értelmét is felülírhatta. Mekkora a tavalyi kár? Mi az egyenleg és honnan kell ebben az ügyben most, kinek-kinek építkeznie?

- Valóban, a helyzet mindent felülírt, hiszen a tavalyi Good Impact keretében elinduló együttműködések sem tudtak maradéktalanul megvalósulni. Ami átültethető volt online platformra, azok tudtak sikeresek lenni, az offline aktivitások parkolópályára kerültek. A kár mértékét nem tudom pontosan meghatározni, de nyilván, a vállalatok zöme is a járvány elleni védekezésbe igyekezett segíteni a Good Impact együttműködések helyett. Ez egy olyan helyzet, amelyben ezek a döntések egyik szereplő számára sem felróhatók. Sok helyen a szolgáltatásokra allokált kereteket is a védekezésre és a munkavállalók egészségének megőrzésére fordították. A civil szervezeteket mindenesetre nagyon megviselte az elmúlt egy év… hiszen azért csökkentek a vállalati együttműködések, viszont az ő feladataik a vírus elleni védekezés miatt sok esetben megnőtt.

Ez idén egy új lap. Látszik, hogy a fő irány a „kármentesítés”, azaz a munkavállalók egészségmegőrzése és az elmúlt egy évnek a feldolgozása. Innen indulunk, még egyelőre sokan keresik az irányokat, és azt, hogyan készüljenek, mennyire lehet offline terekben gondolkozni és mennyire kell készülni az online megoldásokkal, de mi bizakodók vagyunk. És abban is, hogy sok-sok feladatra, HR-folyamatra lehet bevonni non-profit szaktudást, mert az van.

- E területen is igaz, hogy a kínálat akkor jó, ha a kereslettel találkozik, illetve: ha a szolgáltatás is, a megrendelő is tudnak annyira rugalmasak lenni, hogy a kettejük együttműködése mindkét fél számra eredményre vezessen.  Mit keresnek idén a vállalatok? És mennyiben találkozott ez a rendezvényen bemutatott civil szervezeti kínálattal? 

- Abszolút igaz itt is a klasszikus kereslet-kínálat törvény. De az is, hogy sok esetben vannak olyan hiányterületek, amikre a civil szervezetek rámutatnak és ők generálnak igényt egy-egy szolgáltatásra. Például igyekeznek a vállalatok törekedni a munkavállalóik jólétének megteremtésére, ami abban is megnyilvánul, hogy segítik őket szülői feladataik megélésében.

Kapcsolódó

Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact alapító-ügyvezetője
Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact közhasznú Nonprofit Kft. alapító-ügyvezetője
Kép: Napi.hu

Az idei Good Impacten volt két olyan szolgáltatás is, mely ebben nyújt segítséget, de egyik sem olyan, amelyik kipattan egy HR-es fejéből egyből valószínű, hanem amire egy nonprofit tud rámutatni, hogy figyelj, ez kell! pl. Hintalovon digitális szülőség szolgáltatása, ami arra világított rá, hogyan lehet a dolgozó szülők digitális tudatosságát építeni, hogy ne posztoljon mindent a gyerekéről és ennek milyen hatásai lesznek a gyerek életére felnőtt korában. Szóval sok olyan probléma, ügy, gondolat van, ami a nonprofitoknál már megvan, viszont lehet úgy alakítani és talán kell is, hogy kompetenciát tudjanak átadni vállalatoknak is.

Az is jól látszik, hogy az idei év az egészségfejlesztésről szól és a pandémia utáni kártalanításról – mentális értelemben is. Ennek köszönhető, hogy ezek a szolgáltatások voltak a legsikeresebbek, így a Ziggurat Project vagy éppen a Vektor Sportegyesület szolgáltatása. De keresik az ötletet is, a hatékony segítséget a mindennapi életükben, és az ezekhez kapcsolódó jó, szexi, értelmezhető, viszonylag egyszerű szolgáltatásokat, így lett az idén sikeres a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány a Vox pop vitajátékkal. Ezzel együtt is: nagyon fontos a döntésnél, hogy melyik cég a saját fenntarthatósági stratégiájában hol tart, melyek a fókuszterületek (pl. környezetvédelem, egészséges étkezés, sokszínűség, fogyatékos emberek foglalkoztatása, stb.) és azokhoz keres partnereket. És persze nagyon fontos a kémia, hogy létrejöjjön egy együttműködés, de azt gondolom ez mindenhol így van a businessbe is.

Huszonöttel több szál köti össze őket

Az ERSTE Bank a vitakultúra fejlesztése érdekében, a bp a dolgozói mentális egészségének megőrzése érdekében vásárolt szolgáltatást, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. pedig több más mellett a digitális szülőség kihívásainak megoldása iránt érdeklődött a Good Impact fenntarthatósági vásáron. A Civil Impact szervezésében idén már az ötödik alkalommal megtartott eseményen a nonprofit és vállalati szféra szereplői találkoztak. A civil szervezetek show roomokban, egységes áron kínálták megvételre az üzleti szolgáltatásaikat, amelyekról néhány perces bemutatókat, demót, kóstolót adtak a résztvevőknek. A nyolc civil szervezet kínálatában például a Felelős Gasztrohős Alapítvány a fenntartható étkezési kultúráról szóló programját mutatta be, az Ethnis Talents a vállalati sokszínűség megvalósítására ösztönözte a résztvevőket, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány pedig a gyermekek mentális egészségéhez kapcsolódóan kínált értékes szaktudást. Az idei Good Impact vásárra is 50 vállalati döntéshozó ment el, közöttük ott volt például a bp, a dm, az Erste Bank, a TATA, a Praktiker és a Sanofi felsővezetői, CSR, HR és PR vezetői is. A 2021-es Good Impact sikeres volt: 25 civil-vállalati együttműködés köttetett.

- Nem csak összegyűjtitek, de fel is készítitek a szakmai zsűri által a Good Impactra kerülő civil szervezeteket. Miből áll ez a felkészítés? Mire van a civilszervezeteknek leginkább szükségük akkor, ha az üzleti szférában akarják sikeresen eladni a tudásukat?

- Három szervezet a Civil Impact Akadémiáról érkezik, akik egy intenzív workshopsorozatban vesznek részt, hogyan kell vállalatokkal együttműködni, hogyan lesz jó egy szolgáltatás. A pályázat útján bekerült projektekkel több alkalommal átnézzük a szolgáltatást, teszünk javaslatot egy-egy elem újragondolására, mitől lehetne kerekebb a projekt, majd dolgozunk mindenkivel azon, hogy lesz valóban show a showroomban. Hogyan tud egy demó megvalósulni, mitől lesz érthetőbb a projekt 8 percben. Ez kevés idő, de egyben nagyon sok is, nagyon jól kell tudni kihasználni, ebben is támogatjuk őket, hogy ez a lehető legjobb legyen. Mit kell csak mutatni, miről beszéljenek, mikor kell egy jó játék, stb. Sokszor mondjuk, hogy e két szektor nem beszél mindig egy nyelvet, ez tényleg így van, ebben is segítünk.

Amire szükségük van, az leginkább az, hogy megértsék a vállalatok szándékát, mit keresnek ők, és ebben milyen szempontok fontosak és hogyan lehet szereplő egy civil szervezet egy civil-vállalati együttműködésben. És persze az is, hogy tudjanak az ő nyelvükön beszélni úgy, hogy közben tudják szem előtt tartani a célt, a missziót. Sokszor szükségük van értékesítési támogatásra, hogyan lehet megszólítani, elérni egy vállalatot, vagy éppen hogyan lehet megnyugtatóan egy projektet menedzselni. Szóval sokrétű, mindenkinek kicsit más kell, de ezek a legáltalánosabbak. És persze kell platform, ahol tudnak találkozni vállalatokkal.

- Az ötödik "összeboronálási kísérletre" került sor most, ami sokféle tapasztalat és tanulság levonására is lehetőséget teremtett. Erre hivatkozva kérdezem: kik a legnagyobb vásárlók? És ezek a cégek mindig ugyanazt, ugyanarra a helyzetre keresik a civilek szolgáltatásait, avagy inkább az a jellemző, hogy mindig inkább mást keresnek?

- Nincsenek klasszikus nagyvásárlók, inkább csak visszatérők. Mint amilyenek például a bp, az Erste Bank, a Sanofi, a dm Kft., a PwC Magyarország a Praktiker is. És ha minden évben, vagy majdnem minden évben visszatérnek, mindig valami mást keresnek, mint korábban. A cégek szeretik, és az az érzésem, hogy kicsit rá is szoktak az újdonságokra, és el is várják ezt a Good Impacton megjelenőktől. Nyitottak a kreativitásokra, de az is igaz, hogy alapvetően a saját felmerülő problémáikra keresnek és találnak nálunk megfelelő megoldást.

- Megint csak a tapasztalatokra utalva: az évek alatt rugalmasabbak lettek-e egymással, egymás irányába a cégek és a civilek?

Kép: Napi.hu

- Minden évben nyitott vállalatok érkeznek, minden évben nagyjából 50 vállalat képviselői jönnek el a Good Impactre. Az szerintem jó válasz a kérdésre, hogy miközben a helyszínen két vásárlás is történt, a háttérben több mint két tucat együttműködés indult el azzal, hogy a felek megállapodtak: látnak egymásban fantáziát. Mindig lehetne jobb, persze, de ez  egy nagyon jó szám, arányszám.

- Mi a visszajelzés a felek részéről? Mondanál példákat, h hogyan sikerül ebből nektek, a mediátoroknak építkezni? 

- Számunkra ez egy bemutatórendezvény arra, hogy megmutassuk a vállalatoknak, hogy mennyi területen tudnak a nonprofitok kompetenciát behozni egy vállalathoz. Az esemény célja, hogy azon túl, hogy szeretnénk minél több együttműködést összehozni, minél inkább bemutassuk, hogy a vállalat működésének szinte valamennyi szeletébe lehet nonprofit szaktudást behozni, és a Civil Impact segítségét kérjék akár eseményhez, családi napjaikhoz, projektjeikhez, hogy oda civil szaktudást építsünk be. DE abban is tudunk segíteni, hogy a vállalatokkal közösen alkossuk meg azokat a CSR vagy fenntarthatósági irányokat, amelyekben a vállalat civil szervezettel együttműködve vagy egy ügy mentén kifejti hatását.

Az elmúlt öt évben több mint 300 civil szervezettel és több mint 80 vállalati partnerrel dolgozunk együtt, de mindig feladat, hogy szélesítsük ezt a kört. És persze az, hogy tudjuk fejleszteni a civil szervezeteket, hogy minél professzionálisabban tudjanak együttműködni és ahogy mondani szoktam a nonproift ne legyen azzal egyenlő, hogy csóró vagy béna, hanem a profi, menő, klassz legyen az asszociáció. Ugyancsak fontos, hogy a vállalatokat is segítsük fejlődésükben, saját vállalt missziójuk, nonprofit ügyük megvalósításában. Öröm, hogy mindezekben sikerült komoly eredményeket felmutatnunk.