A 24.hu informátorai szerint alaposan meglepte az útépítő szakmát a nemrég napvilágra került közbeszerzési kiírás, amelyben az ország teljes, csaknem 2000 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatának koncesszióba adásáról van szó. Az állam, azaz a Rogán Antal kabinetminiszter fennhatósága alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda 35 évre adná át az utakat az üzemeltetőnek, aki az üzemeltetést, a felújítást és a hálózat bővítését, új szakaszok tervezését-építését vállalja, ideértve a finanszírozást is.

A koncessziós közbeszerzési felhívásban nem részletezik, mekkora lenne a koncessziós díj, vagyis mekkora bevétellel számol a büdzsé. Egyelőre annyit közöltek a várható szaldóról, hogy „a koncessziós modell finanszírozása az államadósság érdemi növelése nélkül valósul meg. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíjbevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”. Azt sem tudjuk, mekkora útdíjbevétellel kalkulálnak a jövőben, de 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. - jegyezte meg cikk írója.

A közbeszerzési eljárás szerint nem bontható részekre a feladat, és az ár lesz a meghatározó a kiválasztásnál. Egyelőre csak tippelni tudnak a megkérdezett szakértők, hová kerülhet a koncessziós jog:

  • hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot.
  • Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.

Eddig külföldi tulajdonosú cégeknek fizettek az M5-M6-ért

Ami az Antall-kormány idején alkalmazott koncessziót, majd a nagyjából ugyanazt jelentő, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején bevezetett ppp-konstrukciókat illeti, eddig nem igazán váltak be - írja a 24.hu. A G7 portál korábban úgy számolt, hogy ha négy szerződést, az M5- és M6-projektet ppp-modell helyett úgy valósította volna meg a kormány, hogy maga vesz fel hitelt, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg. A lap számításai szerint a magyar állam összesen 534 milliárd profitot enged át az említett két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.

A 24.hu kérdéseire egyelőre nem válaszolt a Miniszterelnöki Kabinetiroda, így arra a kérdésre sem, hogy mit terveznek a jelenleg hatályos autópálya-koncessziós szerződésekkel (M5, M6), mire hivatkozva mondják fel a megállapodásokat, ha kivásárolják a külföldi felet, milyen költséggel kalkulálnak.