A jövő évi költségvetési törvényt megváltoztató módosítás szerint közel megduplázódnak a közbeszerzések alsó értékhatárai. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedne. Szolgáltatási koncessziónál 25 millióról 30 millió forintra emelik az értékhatárt. (Ezen nemzeti értékhatár alatti, legalább egymillió forintot elérő beszerzéseknél ugyanakkor azzal "fokoznák" a versenyt - ami gyakran csak látszatverseny -, hogy legalább három ajánlatot kellene bekérnie az ajánlatkérőnek az általa kiválasztott pályázóktól. De ez alól lesznek kivételek is - a szerk.)

TI: növekszik a korrupció veszélye

A kormány szerint a nemzeti értékhatár megemelésére annak érdekében van szükség, hogy alacsony értékű szerződések esetén ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni. Ezzel szemben a TI álláspontja az, hogy az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupció veszélye, ezen a területen a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek, például minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkös módon igyekeznek kijátszani a törvényeket, például feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk.

Ha a parlamenti döntés nyomán a kormány tényleg felemeli az értékhatárokat, akkor még egyszerűbb lesz kibújni a közbeszerzési kötelezettségek alól. Korrupciós szempontból ezért a TI kifejezetten veszélyesnek tartja a közbeszerzési eljárás nélkül elkölthető összegek ilyen mértékű emelését - áll a korrupcióellenes szervezet közleményében.

Lazítanak a támogatások felhasználásának szabályain

A közbeszerzési törvény módosítása az eddigieknél is szélesebbre tárhatja a kaput visszaélések előtt. Mentesítené ugyanis az európai uniós vagy hazai költségvetési pénzekből gazdálkodó cégeket a közbeszerzési kötelezettség alól. Jelenleg azok a vállalatok, amelyek legalább 25 millió forint összegű európai uniós vagy magyar állami támogatásban részesülnek, kötelesek közbeszerzést kiírni. A tervezett módosítás ezt az értékhatárt egyrészt felemeli 40 millió forintra, másrészt felhatalmazza a kormányt arra, hogy kérelemre, egyedi esetekben felmentést adjon e kötelesség alól.

Minek közbeszerzés? A kormány másképp dönthet

A kormány akkor biztosíthatna közbeszerzési mentességet, ha a "közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználásának célját", továbbá akkor, ha a "támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon történő felhasználását" közbeszerzés nélkül lehet biztosítani. Magyarul: a kormány bármikor, akár mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzések alól. Így a cégek, ahelyett, hogy nyílt versenyben keresnék a rájuk bízott közpénzek legolcsóbb felhasználási módját, inkább a kormány kegyeiért fognak versenyezni.

Hirdetmény sem kell építési beruházáshoz

Mindehhez képest már csak hab a tortán, hogy a "versenyélénkítés jegyében" a kormány 100 millió forintról 300 millió forintra emelné azt az értékhatárt, amely összegig hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül lehet közpénzből építési beruházásokat rendelni. A kormány a korrupcióval talán leginkább fertőzött építőiparban tehát tovább könnyítheti, hogy a közvagyon magánzsebekbe vándoroljon. Márpedig a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya - miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott - már eddig is az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban.

Nem baj, ha kartelleznek

A TI szerint ezekre a módosítókra semmi szükség nincsen, hiszen átláthatóság helyett csak további korrupciós kockázatokat visznek a rendszerbe. Lenne persze mit változtatni a magyar közbeszerzési szabályozáson: egyebek mellett módosítani lehetne azt az idén júliusban bevezetett rendelkezést, amely szerint a kormány mentesítést adhat a kartellezés miatt kiszabott hároméves közbeszerzési tilalom alól.