Ahogy Olaszországban, úgy Magyarországon is a kkv-k adják a gazdaság gerincét - indította a sajtótájékoztatót Marco Iannaccone, az UniCredit Bank általános vezérigazgató-helyettese. Ennek megfelelően a pénzintézetek számára is kiemelt fontossággal bír a szektor, a vezető szerint "itt lehet megtalálni a legérdekesebb projekteket".

A magyar kkv szektor közel 650 ezer céget foglal magába, melynek 87,5 százaléka 50 millió forintos árbevétel alatt van. A mostani kutatás azonban nem ezt a részt vizsgálta, hanem az 51 millió és 1,5 milliárd forint közötti éves árbevételű cégeket - azaz nagyjából a kkv-k 12 százalékát.

A felmérés során azt nézték, hogy a cégek milyen jelenlegi és jövőbeli potenciállal rendelkeznek, illetve mennyire készültek fel a digitalizációra. A cégvezetők 25 százaléka saját bevallása szerint nagyon alacsony potenciállal rendelkezik a saját iparágában, 22 százalék mondott alacsony potenciált és mindössze 9 százalék volt az, aki kiemelten elégedett volt a lehetőségeivel. A középkategóriába 28 százalék tartozik. Itt például olyan kérdések kerültek középpontba, hogy az adott cégvezető mennyire érzi magát felkészültnek, mennyire tartja magát technológiailag megfelelő szinten lévőnek, mennyire gyors a szállítási képessége stb. A kkv-k többsége úgy érzi, hogy a multiknál néhány területen, mint például a rugalmasság, ügyfélmenedzsment előrébb járnak.

A pozitívan gondolkozók között sok a jelenleg még alacsony árbevétellel rendelkezők száma - mondta Szilágyi Ákos, a kutatást végző Inspira Research Kft. account directora. Ennek oka, hogy sokan startupként indulnak és bíznak abban, hogy a következő évek során hatalmas ugrásra lesznek képesek. A magukat legjobbnak vélők között pedig jellemzően sok a több telephelyen, immár komoly bevétellel rendelkezők száma.

Mindenki rosszabbul látja magát, mint ahogy a piac látja őt - mondott egy érdekességet Bolyán Róbert, az UniCredit Bank kis- és középvállalkozási üzletág igazgatója. Az kevésbé meglepő, hogy a nyugati országrészben dolgozók optimistábbak, mint a keleti részben dolgozó társaik. A központi régió persze kiemelkedik - tette hozzá a szakértő. Amennyiben pedig a tulajdoni viszonyokat nézzük, úgy a külföldi vállalkozások azok, amelyek kiemelkedően optimisták a magyar vetélytársaikhoz képest.

A nem családi vállalkozások pedig magabiztosabbak a piaci helyzetüket érintően - derül ki a kutatásból. Ezzel párhuzamosan a családi vállalkozások azok, ahol a tulajdonosnak sokkal inkább szívügye a vállalkozás, ezért ott például magasabb a fejlesztési igény is. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy a családi vállalkozások úgy érzik, innovációs szempontból el vannak maradva a többi kkv-hoz képest. "Van egyfajta frusztráltság ezen a téren a családi vállalkozásoknál" - vélte Szilágyi. Aki pedig fejleszteni akar, az 60 százalékban külső forrásokat venne igény, ebbe a bankhitel ugyanúgy beletartozik, mint az uniós pályázat.

A jövőbeli várakozásokat nézve azonban nincs különbség a családi és nem családi vállalkozások között. Ebben a kérdésben területi különbség sincs nagy, van viszont a külföldieket nézve, ők ugyanis jóval optimistábbak a magyar tulajdonú cégeknél. Jó hír ugyanakkor, hogy a külföldi tulajdonú cégek egy részénél is Magyarországon hozzák meg a döntéseiket.

Jelentős elmaradás a digitalizációban

A kkv-k 45 százaléka hallott már a fintech-ről, 29 százalék az, amely használja vagy már tervezi is használni - mondta Szilágyi, aki szerint sokan félnek a technológiai kihívásoktól, így a kockázatok miatt nem mernek lépni ezen a területen.

Az arány nem meglepő és pozitívum, hogy az utóbbi években javulás lehet látni az ismertséget illetően. A valós tartalmat viszont továbbra is kevesen ismerik, ebben továbbra sincs javulás - mondta Szilágyi. A kutatás szerint cégek 87 százalékának van honlapja, de ott jellemzően csak alapinformációk vannak elhelyezve, sok helyen hiányzik maga a termékleírás is. Mindössze 10-20 százalék az, ahol már vásárolni is lehet is a weboldalon - tette hozzá Bolyán.

Ugyanakkor sokszor előfordulhat, hogy a cégek használják a fintech-et úgy is, hogy ők maguk nem tudják, hogy ezt így hívják - tette hozzá Iannaccone. Szerint országonként is hatalmas különbségek vannak, Törökországban például senki sem használja az online bankolást, mindenki mobilon keresztül intézi a pénzügyeit.

Fotó forrása: Shutterstock