Aki nem rendelkezik innovatív termékkel, szolgáltatással az nem érdekli a kockázati tőke befektetőket - mondta Erdei Sándor, a DBH Group elnöke. Véleménye szerint nagyon fontos az is, hogy milyen növekedési pálya van a cég előtt, a tőkebefektetők ugyanis olyanokkal szeretnek foglalkozni, akik képesek kimenni az ország határain túlra. A legfontosabb talán az, hogy legyen egy jó csapat. "Ha nem érezzük azt, hogy ez megvan, akkor biztos, hogy nem fogunk befektetni az adott cégbe" - hangsúlyozta a szakember. Elmondása szerint többször tapasztalták, hogy egyes projektgazdák, hiába volt a hátuk mögött egy nagy sikerű komoly cég, egyszerűen nem voltak vállalkozók. Ilyenkor nem biztos, hogy ő a legjobb partner - jegyezte meg Erdei.

Nagyon fontos kérdés, hogy mekkora forrásra van szüksége egy cégnek és, hogy annak mi az ára. A szakember hangsúlyozta, ez nem egy hitel, hanem egy tőkealapú finanszírozás, ahol arra fókuszálnak, hogy a vállalat növekedéséből szerezzenek nyereséget. Tehát nem a meglévő értékből akarunk elvenni - tette hozzá a DBH Group elnöke, aki szerint ez egy olyan alapkérdés, amellyel sokan nincsenek tisztában. A tőkebefektetők általában 3-5 éves ciklusban gondolkodnak, ám ez a válság hatására elhúzódott, előfordul, hogy ennél csak később tudtak kilépni a cégekből.

Erdei úgy véli, ma luxushelyzet van Magyarországon - több alap is megkezdte működését, így jóval több tőke van a piacon, mint például Romániában, vagy Szlovákiában. Ez rendkívül jó hír a kkv-k számára, ahogy az is, hogyha kifutnak a jelenleg piacon lévő alapok, akkor várhatóan újak veszik majd át a helyüket, mint például a nemrég meghirdetett Jeremie 3 program - mondta Erdei.

A kezdőket és a sikereseket is támogatják

A vállalatfinanszírozásban számos olyan új lehetőség van, ami nem illeszthető bele a klasszikus modellbe, például a hitelezésbe - mondta Vingelman József, az MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ilyen az előbb már említett Jeremie program is, amely a mikro- kis- és középvállalkozások támogatását jelenti pénzügyi eszközökkel.

A program 85 százalékát finanszírozza az Európai Unió, a magyar elosztás pedig úgy néz ki, hogy a tőkealapok által kezelt összeg 70 százaléka jön a Jeremie programokból, míg 30 százalékot kell önálló forrásból előállítania a tőkealapoknak - mondta Vingelman. A Jeremie programokat a második körben már kettéválasztották, így van egy magvető program, amelynek keretében a kezdő cégeket maximum 1,5 millió euróval támogatják, míg a növekedési alap keretében 2,5 millió euró fektethető be a cégekbe. (A Jeremie programok eddigi eredményeiről bővebben ide kattintva olvashat.)

Őket keresi az állami tőkealap

Az állami pénzből működő Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA) olyan vállalkozásokat céloz meg, amelyek kimagasló növekedést tudnak biztosítani - jelentette ki Várady Zoltán vezérigazgató. A szakember szerint a magántőke elvárásainak jelenleg nem túl széles réteg felel meg, de az általuk biztosított tőkebefektetések során nem csak a magántőke által népszerű szektorokba fektetnének, hanem az úgynevezett hagyományos iparágban tevékenykedő cégeket is finanszíroznák.

Mivel a cég saját tőkéjét emelik meg, így nincs lejárata a finanszírozásnak, ami fontos lehet a bankok számára is, hiszen számukra gyakran az alultőkésítettség számít a fő akadálynak, vagy pedig az, hogy az adott vállalkozás nem rendelkezik a szükséges fedezetekkel. A CKTA ezért cserébe viszont a magasabb kockázatot magasabb kamattal, illetve elvárt hozammal kompenzálja - ennek az is a célja, hogy elkerülhessék az EU-ban tiltott állami támogatások vádját.

A CKTA indulásakor az érettebb szakaszban, jelentős árbevétellel, piaci részesedéssel lévő vállalkozások voltak a fókuszban. Ez megváltozott az utóbbi időben, így két új alapot is létrehoztak: az egyik a korai fázisban lévő nagy reményű cégeket támogatja, a másik pedig az érettebb, de ugyancsak növekvő vállalkozásokat segíti. Ez utóbbi esetben nem csak tőkét adnak, hanem fedezet nélkül biztosított alárendelt kölcsöntőkével is segítenek.

A CKTA elsősorban a magyar székhelyű vállalkozásokra figyel, de a szomszédos országok egy-egy vállalkozásába is szívesen befektetnek. Várady elmondta, hogy a cégek számára rendelkezésre bocsátható összeg, 50-500 millió forint közötti, de egyes esetekben eltérhetnek ettől, az viszont törvényi előírás, hogy a cégekben csak kisebbségi tulajdont birtokolhat a CKTA.

Állami támogatás nélkül nem megy

A bankoknál gyakori gond a nem fizető hitelek egyre nagyobb aránya, ahogy a Basel III által bevezetett szigorúbb tőkekövetelmények sem segítették a vállalati hitelezés terjedését - fogalmazott Csorba Zoltán, a Raiffeisen Bank Zrt. Kereskedelemfinanszírozás és Okmányos Főosztály vezetője. Szerinte éppen ezért nagy jelentősége van a támogatott konstrukcióknak, hiszen mára az lett a legnagyobb kérdés, hogy milyen kihívást mer a bank vállalni.

Az állami tulajdonú Eximbankkal való együttműködést jónak nevezte, hiszen ennek köszönhetően az utóbbi időszakban megugrott a támogatott vállalati hitelek száma. Az előny szerinte, hogy a kereskedelmi bank olcsóbban adja a hitelt, a vállalkozás pedig kiszámítható, megfizethető fix kamattal számolhat.

Az MNB növekedési hitelprogramjáról elmondta, hogy minden olyan hitelt ami a kormányzattól érkezik nagy örömmel látnak a bankok. A jelenlegi tervek szerint a pénzintézetek piaci arányának megfelelően osztják szét a meghirdetett 500 milliárd forintot, ők egyelőre azt vizsgálják, hogy milyen feltételekkel lehet a meghirdetett összeget felhasználni.