A múlt héten döntött az Országgyűlés az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosításáról, amelynek értelmében februártól az évi nettó 100 milliárd forintot meghaladó árbevételű cégeknek fel kell ajánlaniuk a lejárathoz közeledő élelmiszereket az állam számára. Az érintett körbe kizárólag külföldi hátterű hálózatok, nevezetesen az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco tartoznak, míg a magyar tulajdonú láncok - a CBA, a Reál és a Coop - ugyan csoportszinten az árbevételi sáv fölött állnak, de a franchise-rendszer sajátosságai miatt több, kisebb önálló társaságként működnek, emiatt a kötelezettség alól mentesülnek.
Több olyan vélemény is megjelent, mely szerint a kabinet részben a hazai üzletláncok "védelmében", vagy legalábbis a multik egzecíroztatása végett hozott ilyen szabályozást. Ezért lapunk megkérdezte a magyar kereskedőket, mit szólnak ezekhez.
Most is mentesültek, de ez csak a túlélésre elég
A törvénymódosító előkészítésébe nem vontak be minket, sőt információnk sem volt arról, hogy készül egy ilyen szabály, csak nemrég értesültünk róla - állítja Neubauer Katalin, az egyebek közt a CBA és a Reál hálózatát tömörítő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
Szerinte a kormány valószínűleg a túlzott adminisztratív terhek miatt húzta meg a felső sávhatárt, hogy a kisebb vállalatokat mentesítse. A hazai kereskedőcégnél ugyanis jellemzően nincs kiépítve olyan vállalatirányítási rendszer, amelyek képes lenne az összes polcon lévő élelmiszer adatainak informatikai nyilvántartására, így ezekben a hálózatokban ma még nem lehetséges extra erőforrás-ráfordítás nélkül kinyerni a szükséges adatokat. Becslése szerint a franchise rendszerben működő hálózatok egységeinek 80 százalékánál nincs informatikai kapacitás ilyenre.
Vagyis nagyon sok olyan magyar cég van, ahol a megfelelő készletkiadó kapacitás hiányában nem is lehetne a szükséges adatokat megadni anélkül, hogy a feladat elvégzésére plusz munkaerőt állítanának be. Eközben egyértelmű, hogy a multiláncoknál gyakorlatilag bármely áruház bármely polcáról egy gombnyomással kideríthető, hogy az ott lévő termékek mikor járnak le - vagyis manuális munkát legfeljebb az áruk lepakolása igényelhet. Ám a magyar láncok többségénél, vagy bármely kisebb kereskedőnél - ahol nincs ilyen típusú adattartalom - jóval nagyobb költséget jelentene a megfeleltetés - érvelt a főtitkár.
Mi rendszerint az adminisztratív terhek csökkentése mentén próbálunk segítséget kérni a kormányzattól, ezt most vélhetően meghallgatásra talált - tette hozzá.
Neubauer szerint a kizárólag multicégekre kiszabott többletterhekkel - amelyekkel a kormány most már évek óta rendszeresen előáll - érdemben nem lehetséges megsegíteni a piacon egyre inkább visszaszoruló hazai láncokat. Ehhez sokkal inkább hosszú távú boltfejlesztési, hatékonyságnövelő programokra lenne szükség. Úgy véli azonban, hogy:
"Ezekből az apró ügyekből nem szabadna a szakmában, vagy a hazai piacon hangulatot kelteni, mert az ilyen lépésektől a magyar kereskedők nem kerülünk előnyösebb helyzetbe. Esetleg egy kicsit meghosszabbítja a túlélésüket annál, mint ami a számukra determinált lenne.
- jelentette ki.
Kérdésünkre, hogy a kormányzattal milyen egyeztetéseket folytattak úgy felelt: 2018-ban letettek az asztalra egy hatékonyságnövelő programtervezetet, amelynek végrehajtása nélkül szerintük a magyar kereskedőcégek működése, ténylegesen nem lesz fenntartható hosszú távon. Ebből a programból sokat merített a kistelepülési üzletek támogatását célzó program is. A pályázati forrásokra az MNKSZ több tagvállalata is pályázott, de hogy ki és mennyit nyert közülük, arról nem tudott információval szolgálni.
Újabb nagy cél, amihez az állam segedelmét kérnék
Az élelmiszerláncot szabályozó törvény módosítása kapcsán nem vettünk részt egyeztetéseken, mivel ilyenek nem is zajlottak. Csak utólag értesültem arról, hogy a hazai üzletláncokat miért mentesítették a szabályok alól, de ennek részleteiről nem áll jogomban beszélni - szögezte le lapunknak Zs. Szőke Zoltánt, az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke.
Arról viszont szívesebben beszélt, hogy a következő jelentős cél, amely a Coop előtt áll - s már évek óta csúszik - a teljes informatikai rendszert működtető hálózat megújítása. A meglévő háttérrendszer már elavult: közel 20 éves és nem felhőalapon működik. A korszerűsítés viszont sok milliárd forintos kiadást jelent majd a Coop-csoport számára. Ebben számít a társaság a kormányzat segítségére, egy közös pályázat kialakítására. A korszerűsítést viszont akkor is muszáj lesz elvégezni, ha a kabinet nem segít a finanszírozásban - hívta fel a figyelmet az elnök.
Az üzletláncnál jelenleg egy informatikai pályázat elbírálása zajlik, amelynek keretében olyan partnercéget keresnek, amely képes a sok szereplős, és eltérő informatikai rendszerekkel bíró cégcsoport számára egységes szoftvert létrehozni.
Dübörög a falusi boltpályázat
Jelenleg állami forrásokból, 48 milliárd forintnyi keretösszeggel fut a Magyar falu program keretében meghirdetett pályázati rendszer, amelyet a 2000 fő alatti települések kisboltok megújítására írtak ki. Paradox módon a Coop tagvállalatainak szerencséje volt, mert a járványt megelőzően az EU által megszabott úgynevezett de minimis határt - ami az egy cég által, akár állami költségvetésből, akár EU-s forrásból igénybe vehető támogatási összeg felső határát jelenti - 200 ezer euróban határozták meg. Ez a pályázat kiírásra idején még érvényben volt. A járványra való tekintettel azonban az Európai Bizottság 2020-ban 800 ezer euróra emelte a limitet, hogy az alacsony összeghatár ne jelentsen korlátot a válságkezelésben. Ezt a határt később 1,6 millió, majd idén tavasszal 1,8 millió euróra (körülbelül 600-700 millió forint) emelték.
Több mint ezer hazai bolttulajdonos indult a pályázaton, a Coop hálózatából pedig több mint 400 üzletre adtak be támogatásigénylést a tagvállalatok, és az elnök tudomása szerint majdnem mindegyikük el is nyerte a megcélzott összeget. Hozzátette, azok közül, sem akik több - akár 15-20 boltra - pályáztak - tudta elérni senki az 1,8 millió eurónyi felső határt.
A pályázatokon egyelőre még senkit sem fizettek ki és a végleges eredmények sem ismertek. A Coop azért sem számolt be a pályázatok részleteiről, mert nem tudjuk, hogy melyik cég, hány darab boltjára pontosan mekkora összeget nyert, mindezek csak most kerülnek összeadásra - magyarázta. A pályázatra vonatkozó megállapodások még folyamatban vannak, ezt követően kerül majd sor a pénzek folyósítására, a legtöbb helyen várhatóan abban az ütemben, ahogy a boltmegújítás megvalósul.
Vidékfejlesztés vagy mutyi?
Zs. Szőke Zoltán visszautasított azokat vádakat, amelyek szerint a pályázati program jogosulatlan előnyök megszerzésére adna lehetőséget.
A magyar tulajdonú üzletláncok az elmúlt években kénytelenek voltak százával felszámolni általában veszteséget termelő falusi üzleteiket, vagy számos esetben rövidített nyitvatartást alkalmazni. Jelentősen megnőtt a boltnélküli települések száma is. A programnak köszönhetően viszont egészen biztosan véget érnek a tömeges boltbezárások. Így az lényegében közfeladatot, népességmegőrző szerepet is vállal, hiszen az országban majdnem 2300 olyan település van ahol 2 ezernél kevesebben laknak - mondta.
Vannak jelentősen nyereséges szereplők is pályázat nyertesei között. Például a Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop Zrt. mintegy 330 millió forint állami támogatást kapott 11 falusi kisboltra, miközben 22,3 milliárd forintos forgalom mellett 925,8 millió forintos profittal zárta a tavalyi évet. Az ÁFEOSZ-elnök szerint ezzel semmi probléma nincs. Egyes tagvállalatok a kistelepüléseken adott esetben 15-20 boltot tartanak fenn, ám a nagyobb településeken is működtetnek üzleteket, amelyek érdemi nyereséget termelnek.
Ezek a cégek a falvakban veszteségesen nyitva tartó üzleteiket a saját profitjuk terhére működtetik. A pályázat - amely nem nyereségességhez, hanem az adott bolt működési területéhez volt kötve - pont azt hivatott segíteni, hogy ez elkerülhető legyen.
- állapította meg.