A vendéglátásban dolgozók fele, összességében a hazai kisvállalkozások közel harmada aggódik az ünnepi időszak bevételei miatt – derül ki a BÁV Zálog friss, október végén készült reprezentatív országos kutatásából, amely a magyar kisvállalkozók pénzügyi mobilitását vizsgálta.​ A kutatás kiemeli, hogy a korábbi járványügyi korlátozások által leginkább sújtott ágazatok körében a legerősebb ez a félelem. Így az említett vendéglátóiparon túl az idegenforgalmi és a szórakoztatóipari cégeknek is több mint harmada érez így. A kereskedelmi kisvállalkozók közül minden harmadik annak ellenére tekint aggódva az év végi időszakra, hogy ők az online értékesítésre való átállással korábban már korábban is sikeresen reagáltak a járványügyi korlátozásokra.

Félelmeik egyik alapvető magyarázata, hogy a hazai kisvállalkozások csaknem 40 százalékánál az ünnepi időszak rendkívül komoly befolyással bír a teljes pénzügyi évre. Míg az építőipar vagy az mezőgazdaság számára nem értékelődik fel ez az időszak, addig a vendéglátás és a kereskedelem területén akár kritikus is lehet a karácsonyi szezon sikere, mert ezekben a szektorokban minden második társaságnál az éves árbevétel tetemes része ekkor realizálódik. A szórakoztatóiparban sem sokkal jobb az arány, hiszen ott a válaszadók harmada számolt be hasonló kitettségről.

Kapcsolódó

Az említett, bizonytalan szektorokban dolgozók attól tartanak leginkább, hogy a járványügyi helyzet miatt a nagyobb forgalmat hozó év végi események, vásárok elmaradhatnak, kisebb lesz a látogatottságuk, vagy ügyfeleik visszafogják kiadásaikat. A vendéglátásban érintettek csaknem fele adott hangot ennek a félelmének, de a szórakoztatóipari és az idegenforgalmi cégek közel 40 százaléka is tart egy ilyen forgatókönyvtől. Összességében a cégek háromnegyede számol a tavalyinál kevesebb forgalommal.

Drágulás, infláció és bizonytalan gazdasági környezet a fókuszban

A kereskedelem, a vendéglátó- és szórakoztatóipar területén tevékenykedő vállalkozók csaknem fele panaszkodik a karácsonyi szezon kapcsán a költségeik jelentős növekedésére is. Az inflációtól, a pénzromlás ütemének hosszabb távon fennálló gyorsulásától egyébként szinte a teljes kisvállalkozói kör tart. Kétharmaduk úgy látta, hogy ebből fakadóan lehetnek a jövőben likviditási problémáik. Közel ilyen súlyú nehézségnek látják a lehetséges járványügyi korlátozásokat és az ebből származó bizonytalan gazdasági környezetet is.

A pénzügyi tudatosság erősödését mutatja, hogy egy átmeneti pénzügyi probléma esetén a forrásbevonásra lényegében minden megoldási módot mérlegelnek a válaszadók. A családi, baráti kölcsön, a banki hitel, a hitelkártya megterhelése mellett a zálogkölcsön is szerepel a palettán. A zálogkölcsön iránti bizalom erősödésére utal, hogy a válaszadók 10 százaléka már élt ezzel a lehetőséggel vagy nyitott ilyen jellegű forrásbevonásra. A válaszok azt is elárulják, hogy a magyar kisvállalkozások 65 százaléka igyekezne elkerülni a további eladósodást, hosszú távú hitelek törlesztését.

Minden tizedik kkv vett már fel záloghitelt

A Pulzus Média kutatásának eredményeit megerősíti a BÁV Zálog saját országos fiókhálózatában végzett felmérésének eredménye is: a fiókjaikba rendszeresen betérő kisvállalkozók elsősorban az építőiparban, kereskedelemben, vendéglátásban érdekeltek. Leginkább a késedelmes kifizetések miatt kerülnek pénzzavarba, és a felvett összeget bérfizetésre használják fel. Emellett gyakori ok a működéshez szükséges árukészlet előfinanszírozása, de nem ritka a hirtelen jött üzleti lehetőség kiaknázására felvett zálogkölcsön sem. A kisvállalkozók körében leggyakoribb az 1-2 milliós kölcsönösszeg, de időnként előfordul akár 10 milliós kölcsönigénylés is. Az utóbbi egy évben a legmagasabb zálogkölcsön 17 millió forint volt.

„Idén, a kisvállalkozóknak köszönhetően nőtt az 1 millió forint feletti zálogkölcsönök száma. Ezek az ügyfelek áthidaló megoldásként tekintenek a zálogkölcsönre: egy átmeneti pénzügyi problémára keresnek megoldást, gyorsan és további eladósodás nélkül szeretnének nagyobb összegű készpénzhez jutni. Fedezetként jellemzően erre a célra tartalékolt aranytömböt, nagyértékű ékszert, márkás órát, műtárgyat, festményt használnak fel, amelyeket a bevételek beérkezése után azonnal kiváltanak” – mondta Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Hosszú távon is tudatosabb gazdálkodást hozott a pandémia

Az előttük álló 2022-es évvel kapcsolatban a legoptimistább ágazat az idegenforgalom, 57 százalékuk nagyobb bevételre számít jövőre. A válaszadók 62 százaléka úgy véli, a pénzügyi megtakarítások növelése elengedhetetlen lesz, emellett a kisvállalkozók fele költségcsökkentéssel is tervez. 55 százalékuk számára, a bizonytalanság csökkentése érdekében, még inkább felértékelődtek a megbízható üzleti partnereik.

Az, hogy a boldogulásukat valóban más szemüvegen keresztül nézik, az is jelzi, hogy a cégvezetők, 52 százaléka úgy látja, többet kell foglalkoznia a mentális és testi egészségével. E mellett 60 százalékuk prioritásként jelölte meg, hogy az előre nem látható eseményekre kreatív megoldásokkal reagáljanak. Ezek együttesen pedig mindenképpen a fenntartható működés felé tett fontos lépésekként értékelhetőek.