A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem hogy megvédjük Magyarország működőképességét - jelentette ki pénteken Orbán Viktor pénteki közrádiós kérdezz-felelek stílusú tájékoztatójában, hogy pontosan milyen védekezéssel számol a kormány a második hullám alatt. Az elmúlt napokban a járvány egyre gyorsabban kezdett terjedni Magyarországon, 700-900 közötti új esetszámokat rögzítettek, de a tavaszihoz hasonló korlátozásokat, karanténintézkedéseket nem akar bevezetni a kormány.

Így lényegében az emberek szabadsága megmarad, hogy bejárjanak az irodákba, a gyártósorok mellé, vagy felszolgálni az éttermekbe és a kocsmákba. Svédországban ettől azt remélték, hogy megmaradnak a munkahelyek, és a svéd-modell egyre inkább működőképesnek minősül járványügyi szempontból, de a gazdasági eredmények kapcsán felemásak a vélemények: Svédország 8,3 százalékos visszaesése a második negyedévben inkább alacsonynak számít az uniós országok között, de nem tudni, hogy lezárásokkal és korlátozásokkal hogyan teljesítettek volna. A magyar gazdaság szerkezete nem is olyan, mint a skandináv országé, ezért oroszrulett, hogy mi lesz itthon az eredmény, ahogy ezt részletesen összefoglaltuk korábban.

Kapcsolódó

 

Orbán Viktor a gazdaságot mentené, de megégetheti a svéd modell

Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: a tavaszi kijárási korlátozások nem térnek vissza, az összes iskolát nem zárják be, az ország működését próbálják fenntartani. Svédországban a kezdetektől ezt a megoldást követték, igaz járványügyi szempontok alapján. Az ottani kormány bízott abban, hogy az ország gazdasága jobban teljesít, a nyájimmunitás kialakulása pedig megelőz egy második hullámot.

 

Munkahelyvédelem itt nem lesz

Nem várható - a fentiek miatt -, hogy valamilyen formában megmaradna a kruzarbeit-rendszere. Augusztus 31-ével megszűnt a lehetőség, hogy munkahelyvédelmi bértámogatási kérelmet nyújtsanak be a vállalkozások Magyarországon, vagyis az állam már nem pótolja ki a fizetések 70 százalékát a kieső munkaidőnél, ha a munkáltató úgy dönt, hogy részmunkaidős foglalkoztatásban tartja meg a dolgozóit.

A kormány még augusztus elején közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő kitolását, ugyanakkor az emelkedő esetszámok és a romló járványügyi helyzet a program újragondolására késztetheti a döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a régióban és például Németországban a politikai döntéshozók továbbra is egy fontos eszközként tekintenek erre az intézkedésre és fenntartják azt.

"A program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó, hogy a korábbi bértámogatási programot, vagy annak egy korszerűbb változatát folytatják, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál." - idézi közleményében Niveus Consulting Group Bagdi Lajost, a cég adótanácsadási partnerét.

Bezzeg a szomszédoknál!

A régióban viszont megmarad a kurzarbeit rendszer: Ausztriában 2020. október 1-jétől további 6 hónapig, 2021. március 31-ig meghosszabbították a jelenlegi, most szeptemberben lejáró "kurzarbeit" programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90 százalékát kaphatják meg támogatásként 1 havi tovább-foglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.

Romániában is kitolták az ottani rendszert: ha egy cégnek a forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy a munkaidő legfeljebb 50 százalékkal történő csökkentését bevezesse. A munkavállalók kieső jövedelmének 75 százalékát az állam átvállalja. Az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (kb. 175 ezer forint) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.

Csehország is új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékában támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.

Szlovákiában a most szeptemberben lejáró programot kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van,

Horvátország is kiterjesztette a korábbi programját; jelenleg az idei év végéig. Vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy egy minimum létszám tekintetében szeretnének élni a támogatással (amelyek foglalkoztatását maximum 50 százalékkal csökkentették) és az árbevételük is visszaesett legalább 30 százalékkal. A cégek munkavállalónként 2 000 horvát kunát (kb. 80 000 forint) kaphatnak támogatásként a kormánytól.

A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte, hogy Németországban annyira hatékonynak találják a Kurzarbeit programot, hogy augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi programot.  "A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, a bérek akár 80%-át is kipótolhatja az állam." - tette hozzá Bagdi Lajos.