Lehet, hogy lemaradtak életük lehetőségéről azok az egykori devizahitelesek, akik nem léptek gyorsan, és váltották át fix kamatozásúra a változó kamatozású lakáshitelüket. Sokan vannak, akik ilyen, egyévesnél rövidebb kamatperiódusú hitelt fizetnek, közéjük tartoznak az egykori devizahitelesek is, akiknek 2015 elején forintosították a kölcsönüket.

A jelzáloghitelesek több mint fele érintett

Kapcsolódó

A jegybank májusban közzétett pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2019 elején a jelzáloghitel-állomány 57 százaléka volt változó kamatozású, egy évvel korábban még 67 százalék volt az arány. Mivel az új lakáshitelek döntő része fix kamatozású - a legjellemzőbb most a 10 éves kamatperiódus -, a változó kamatozású hitelek szelete a tortából egyre kisebb, de így is komoly volumenről van szó. A jegybanki jelentés szerint 130 ezer olyan ügyfél lehet még, akinek legalább tíz év van még hátra a hiteléből, őket több lépcsőben, de legkésőbb január végéig megkeresik a bankok az ajánlataikkal.

Ezekben az ajánlatokban kétféle lehetőséget mutatnak be az ügyfélnek, ezek lehetnek ötéves, tízéves vagy a futamidő végiéig fixált törlesztőrészletű megoldások. Az ügyfelek pedig eldönthetik, váltanak-e a biztonságosabb - ám jellemzően magasabb törlesztőrészletű - konstrukcióra, vagy pedig maradnak a gyakran három hónapos bankközi kamatlábhoz kötött hitelben, amelynek részletei egy esetleges kamatemelési ciklusban durván megemelkedhetnek.

Túl a mélyponton

Nem biztos, hogy így lesz, arra is van esély, hogy a következő tíz-tizenöt évben, vagy addig, amíg az ügyfelek hitele le nem jár, mindig alacsonyabb lesz a rövid távú referenciahozam, mint a mostani hosszú referenciahozamok. A bankok kétféle hosszú referenciakamatot használnak, az egyik az állampapír-piaci hozamokhoz igazodik, ezt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) teszi közzé, a másik a bankközi kamatcsere-ügyletekhez (BIRS), utóbbit az MNB publikálja.

Az ötéves ÁKK-s referenciakamat történelmi mélyponton van most, az ötéves referenciakamat, amelyet egyebek között az államilag támogatott hitelekhez, köztük a babaváró támogatásnál is figyelembe vesznek, a decemberi hitelszerződésekben 1 százalékos lesz, januártól már 1,03 százalékosra emelkedik. A BIRS-kamatok augusztusban voltak a mélyponton, egyes napokon a tízéves BIRS az 1 százalékos sem érte el, most decembertől viszont megugrott a ráta, a november végén még 1,2 százalék körüli ráta most már csaknem 1,4 százalékos.

A három hónapos bubor - amelyhez például a forintosított devizahitelek kamatát igazították - most 0,17 százalékos, vagyis körülbelül egy százalékponttal emelkedhet annak az ügyfélnek a kamata, aki tízéves kamatperiódusú hitelre váltja most a kölcsönét. A különbség viszont növekszik, tehát aki váltani akar, annak valószínűleg nem érdemes halogatnia a döntés, jövőre valószínűleg magasabb hitelkamatokkal szembesülhet a friss banki ajánlatokban.

Nem tudják kiszámolni

Az MNB felmérte, mennyire vannak tisztában az ügyfelek a kamatváltozások kockázatával. Az eredmény lesújtó lett. A kérdés szövege így hangzott: "Egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 5 százalékos éves kamat mellett 66 ezer forint. Ha 5 százalékról 6 százalékra nő a hitelkamat a törlesztés első éveiben, akkor mennyivel emelkedik a havi törlesztőrészlet ennek a hitelnek az esetében a futamidő változtatása nélkül?" Csak minden harmadik válaszadó találta el, hogy 5-6 ezer forint közötti emelkedésre kell számítani, 45 százalék tippelni sem mert, a többiek elrontották a választ.

A bankoknál nincs is nagy tolongás a fixesítés kapcsán, valószínűleg az emelkedő törlesztőrészlet riasztja el az ügyfeleket. Az OTP-nél egy átlagos hitel törlesztőrészlete az átstrukturálás után 4-5 ezer forinttal emelkedne, a Budapest Banknál 5 éves kamatperiódusra váltás esetén átlagosan 2018 forinttal, 10 éves kamatperiódusra történő átszerződés esetén pedig 4695 Ft forinttal nő egy átlagos havi részlet. A Budapest Banknál a novemberben benyújtott kérelmek esetében ötéves kamatperiódusra váltásnál 0,44, tízévesre váltásnál 1 százalékponttal nőtt a kamat.

Az egyes szerződések között persze nagy különbségek lehetnek. Több bank, köztük az UniCredit, a Takarékbank és a Raiffeisen is arra hívja fel a figyelmet, hogy a törlesztőrészlet emelkedésének mértéke szintén több tényezőtől függ: így például attól is, hogy a hitel jelenleg milyen kamatperiódusú és azt milyen kamatperiódusúra kívánja átváltani az ügyfél, illetve a törlesztőrészlet összegére az ajánlat kiküldésének időpontjában aktuális referenciahozamok mértéke is befolyással van. Teljesen persze nem eredménytelen a kampány, a CIB például azt közölte, ennek hatására is csökken a változó kamatozású hitelek aránya a portfólión belül, de még mindig 64 százalékon áll.