Az agrárminiszter elrendelte a hazai és külföldi kiskereskedelemben kapható azonos élelmiszerek újabb átfogó vizsgálatát. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei elkezdték a termékek összehasonlító és érzékszervi analízisét - írta közleményében a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

Zsigó Róbert,  az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, az akció bejelentésén úgy fogalmazott: nem engedik, hogy a magyar vásárlókat "kettős mércével" sújtsák. A kormány továbbra is kiáll a magyar családok és vásárlók mellett. Az ügy tisztázásáig pedig ajánlják mindenki figyelmébe a jó minőségű magyar termékeket, magyar élelmiszereket.

Kapcsolódó

Az államtitkár szerint elsősorban nem jogi, hanem erkölcsi kérdésről van szó. A magyar emberek elvárják, hogy az érintett multinacionális cégektől egy minőségben vásárolhassanak az osztrák vásárlókkal.

A problémát Zsigó Róbert szerint a kormány jelezte 2015-ben, majd a közös fellépést támogatta az ügyben a 2016. áprilisi Visegrádi 4-ek találkozón. Nem magyarázkodást várnak, hanem korrekt és tisztességes elbánást.

A botrányos tanulmány nem friss

Több mint két éve, 2014 végén készült az a felmérés, amely 24 különböző termék osztrák és magyar piacon kapható változatát hasonlította össze egymással - válaszolta a Napi.hu megkeresésére vasárnap a Nemzet Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A válaszból kiderül az is, hogy egy-egy minta - a kiszerelés nagyságától függően 4-6 csomag összehasonlítását jelentette. Ezen túlmenően 2015-ben és 2016-ban bizonyos termékkörök esetében voltak további összehasonlító vizsgálatok. 2014-ben 24 termék összehasonlító vizsgálatát végeztük el, míg tavaly és tavalyelőtt 4 ilyen vizsgálat történt - áll a Nébih válaszában.

A Márkaszövetség már jelezte

Ezzel a hivatal elismerte, hogy nem egy friss felmérésről van szó, de ez a sajtónak - így a Napi.hu-nak - elküldött összefoglalóban nem szerepelt. (A Nébihet egyébként pénteken kerestük meg, miután gyártóktól származó információink szerint valóban 2014-ben készült az ominózus vizsgálat.) Erről beszélt Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára is a 24.hu-nak, szerinte egy, a napokban megjelent - a szlovák és külföldi termékeket összehasonlító - szlovákiai vizsgálat miatt került újra elő a Nébih-felmérés.

Attól még, hogy két éve készült a vizsgálat, a végeredmény szerint az érzékszervi vizsgálatok alapján akkor több osztrák termék jobb, azaz finomabb volt, mint a magyar társa. Szintén fontos, hogy akármikor is készült a nagy vihart kavart felmérés, a legtöbb vizsgált terméknél az összetételben nem volt lényeges különbség. Ráadásul voltak olyan termékek is, amelyeknél nem volt különbség - ezeknek a listáját itt találja.

Lázár: megdöbbentő a felmérés eredménye

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón a kutatás eredményét megdöbbentőnek és példátlannak nevezte. Szerinte "az élelmiszer-kiskereskedelmet uraló cégek szemetet akarnak eladni Magyarországon". A miniszter azt mondta, ez komoly kereskedelempolitikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, amivel a kormánynak foglalkoznia kell.

Mások a fogyasztói szokások, nincs lényeges különbség?

Az érintett cégeket képviselő Magyar Márkaszövetség főtitkára, Fekete Zoltán csütörtökön a felmérés eredményeire reagálva pedig arról beszélt, hogy az eltérő tárolás és lejárati idő vagy a másféle fogyasztói szokások miatt lehet különbség a magyar és osztrák boltokban kapható, ránézésre ugyanolyan márkájú termékek között, nem amiatt, mert a rosszabb árut hozzák Magyarországra a multinacionális élelmiszeripari cégek.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) pedig azt mondta, hogy vállalatok számára természetesen minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani. Ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség.

A Magyar Márkaszövetség szerint nincs kettős mérce a gyártóknál. Szakmai nonszensznek tartja a szervezet, ha két élelmiszer azonos gépsoron és ugyanabból az alapanyagból készül, különböző lesz. A termékek a Márkaszövetség szerint nem különböznek, nem is különbözhetnek.

Nem új történet

A felmérés most kapott nagy nyilvánosságot, ezzel együtt nem új a történet. Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál, az Euractiv.com 2011-ben mutatta be a Szlovák Fogyasztóvédelmi Szövetség vizsgálatát, amely szerint a nagy nemzetközi élelmiszer-konszernek gyengébb minőségű termékeket forgalmaznak Kelet- és Közép-Európában, mint a nyugat-európai országokban. A 2011-es vizsgálat szerint a Coca-Cola, a Kotányi fűszerek, a Nascafé Gold, a Jacobs Krönung és a Tchibo kávék, valamint a Milka csokoládék közül egyedül utóbbiak minősége volt ugyanolyan az összes tesztelt országban.

A kelet-európai országok az Index beszámolója szerint már korábban is igyekeztek elérni az EU-nál, hogy szigorítsák a fogyasztóvédelmi jogszabályokat ilyen irányba, sikertelenül. Hogy a mostani felzúdulás sarkallja-e újabb közös kiállásra a térség kormányait, még nem tudni.