A bolti kiskereskedelemben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni - olvasható a portálon.
Az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás lenne.
Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb.
2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának.
Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.
Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb híroldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó.
Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18 százalékkal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt.