A szerb gáz-, és olaipari társaság, a Gazprom többségi tulajdonában lévő NIS egy 2020 első felében üzembe állítható, 100 megawattos (MW) szélfarm megépítéséről döntött - írta meg még decemberben a megújuló energiás híreket összegyűjtő Renewables Now.
A hír nem az oroszok beruházási kedve miatt, vagy azért érdekes, mert lám, Szerbiában az állami gázmonopóliumnak is van akkora ereje, hogy bár fő tevékenysége a szénhidrogénhez köti, a megújuló energiába is befektet, hanem mert a szélerőművi projektbe beszáll a magyar MET csoport is. A NIS vezérigazgatójának, Kirill Tyurdenevnek közlése szerint cége 140 millió eurót fordít a Vajdaságban, Zichyfalván (Plandistén) épülő szélfarmra, de a MET-tel olyan megállapodást köztöttek, hogy a magyar energetikai cég 50 százalékos részesedéssel beszáll ebbe az üzletbe.
A beruházás megtérülését a szerb kormány biztosítja azzal, hogy a tervek szerint a következő 12 évben kifejezetten szélenergia-forrásokból vásárol majd villamos energiát - a tervek szerint fix, 92 eurós megawattóra (MWh) egységáron.
Miközben Magyarországon 2016 óta kifejezetten tiltja a kormány további szélerőművek építését (pedig eddig egyetlen egyszer, 2006-ban osszottak szélenergia kvótát, és az ez alapján épült hazai szélparkokban az utolsó turbinát 2011-ben kapcsolták be), a környező országokban rendre tendereztettek, építettek szélenergia kapacitásokat, mivel az ilyen beruházások saját energiaforrásként minden esetben képesek csökkenteni az ország energiafüggését.
Horvátország a rendszerirányítók által leadott hivatalos adatokkal dolgozó, globális statisztikát publikáló szélenergás portál szerint 2017-ben 613 MW szélenergia kapacitással termelt a hálózatára, Ausztria 2828-cal, Bulgária 691-gyel, Lengyelország 6534-gyel, Románia 3029-cel, Ukrajna pedig 593 megawattal. (Szerbiában a hivatalos adatok szerint 301 MW szélenergia kapacitás épült meg, illetve van építés alatt, ám mivel a 2017-es év mellé rendelt, már meglévő kapacitást összegző rubrikában csupán 18 megawatt szerepel, belátható, hogy nekik is van még hová fejlődniük.)
Talán nem egészen véletlen, hogy - mint azt korábban a Napi.hu megírta - félig hivatalosan tavaly decemberben előkerült annak lehetősége is, hogy a Kaderják Péter államtitkárságán készülődő új megújuló energiás tenderbe belekerülhetne a szélerőművek építésének újbóli engedélyezése. Mi több: az ilyen beruházásokat végre paraméterezhetnék és támogathatnák is.
A MET szerbiai megjelenése nem, a szélenergiában látott üzleti lehetőség ennél fogva jelenthet meglepetést. Ám korábban, a Dunai Solar Park fotovolatikus erőmű tavaly októberi átadásán Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója (és mint a MET Dunai Solar Park Kft. ügyvezetője) éppen arról beszélt, hogy a cég több megújuló energiás beruházási lehetőséget is vizsgál a környező országokban, sőt: a napenergia mellett a szélenergiában is komoly potenciált látnak.
A Dunamenti Erőmű saját honlapján megjelent, legutóbbi sajtóhírben, az idei őszre átadni tervezett százhalombattai naperőművel kapcsolatosan pedig azt mondta Horváth Péter, hogy: "a megújuló energiatermelés nemcsak üzleti lehetőség, de energiapolitikai cél is, amely kiválóan illeszkedik a MET Csoport stratégiájához".