Az alelnök szerint a versengő bankrendszerhez a bankoknak a belső működésükre kell koncentrálniuk és kisebb költséggel működni.
Márpedig lépni kell. Magyarország kiugróan jól teljesít: Európában a mérlegfőösszeg arányában számolva az egyik legmagasabb a nettó kamatbevétel - csakhogy hasonlóan magas a működési költség is - fogalmazott az MNB alelnöke.
Az MNB szerint a lakáscélú hitelek kamatfelárának régiós szintre kell csökkennie, a hosszabb kamatfixálású hitelek arányának nőnie kell, és összehasonlítható banki termékek kellenek ahhoz, hogy árverseny alakuljon ki.
A hitelezés magához tért
A magyar piacon a kkv-hitelezésben a hitelösszeomlás után megtörtént a fordulat, 2017-ban a hitelállomány 5-10 százalékkal nőhet, miközben a teljes vállalati szektornál 3-5 százalékos bővülés jöhet a következő években - mondta Nagy.
Véleménye szerint az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) kivezetése után (március 31. óta ugyanis nem lehet ilyen szerződést kötni) lesz a hitelezésben némi visszaesés, de egyben lesz javulás is.
A lakosságnál is lassú fordulat történt, a háztartási hitelállomány idén nőhet, jövőre pedig 2-3 százalékkal bővülhet. Az MNB fontosnak tartja, hogy a bankok között az árverseny fokozódjon a lakossági hitelezésben is, az ugyanis felárcsökkenést és javuló szolgáltatásokat hozhat.
Jöjjön végre az árverseny
A gyenge lakossági árversenyt Nagy azzal szemléltette, hogy a jelzálog-hitelezésben a 9 nagybank között a változó kamatozású termékeknél a rögzített kamatozásnál 200-250 bázispont is lehet az eltérés a banki kondíciókban.
A bankok profitmarzsa úgy őrizhető meg a nagyobb árverseny esetén, ha a kockázati és a működési költség is csökken - érvelt Nagy.
Az elnök megismételte régi "mániáit": eszerint az MNB úgy látja, hogy túl sok a magyar piac számára a 40 bank (csak 5 nagybank kell a jövőben), a 3 ezer fióknál pedig lehetne kevesebb.