Még múlt év végén derült ki, hogy a Microsoft magyarországi képviselete 2017 őszén felbontotta szerződéseit több hazai viszonteladójával. A  nagy ügyfeleket kiszolgáló terjesztési partnereik közül a négyből három céggel (a Humánsoft Kft.-vel, az Euro One Zrt-vel és a Racionet Zrt.-vel) szakítottak. Az első hírek szerint azért, mert az általuk kötött szerződések közül többnél valótlan teljesítéseket találtak, így azokat etikátlannak nyilvánították és ezért ejtették a velük több éve kapcsolatban lévő vállalkozásokat.

A Napi.hu-nak több egymástól független forrás is megerősítette, hogy elsőként egy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kötött szoftverlicenc-beszerzés akadt fenn az amerikai anyacég ellenőrzésén. Lapunk úgy értesült, hogy egy 2014 májusban kötött szerződés valós és papírokon feltüntetett összege között több száz millió forintos különbséget találtak, és a hiányzó összegről mindmáig nem derült ki, hogy pontosan hol és kinél "landolt".

Kapcsolódó

A kitiltási botrány nyomában

Az érintett szerződést egy, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által kiírt központi, nettó 46 milliárd forint értékű 2013-as keretmegállapodás terhére kötötték. Az ilyen eljárások több körösek: a KEF kiválaszt több céget, amelyektől az állami szervek a jövőben igényelhetnek szolgáltatásokat, termékeket. A költségvetési szervek - jelen esetben a NAV - aztán a keretmegállapodás cégeitől kér ajánlatot, majd a legkedvezőbbet választja ki. A folyamat második fele tehát meghívásos, a hivatalok maguk választhatják ki, hogy kitől kérnek ajánlatot.

A Racionet Zrt. a Microsoft által kifogásolt bruttó 1,82 milliárd forint összegű beszerzésen konzurciumvezetőként nyert: érdekesség, hogy a másik 5 cégből a Racionet vezérigazgató-helyettese, Domokos István képviselte a Storm Holding Vagyonkezelő Zrt-t. és a Kárpát-medencei Informatikai Klaszter Kft-t is, mely akkor még nem volt a Racionet leánya.

Továbbá a konzorcium tagja volt a Rufusz Computer Zrt. is, amely annak a Farkas Mihálynak a tulajdonában állt, akit környezete nincstelen zenészként ismert, miközben haláláig milliárdos forgalmú cégeket birtokolt. A vállalkozást ezúttal sem ő képviselte, hanem az a Fauszt Zoltán, akinek a nevére kerültek Farkas Mihály cégei - ahogy arról korábban a Napi.hu is írt.

Nagytételes beszerzés

A szerződésben az adóhatóság többek között 8820 darab Office Standard 2013 és 2275 darab Office Pro Plus 2013 csomagot vásárolt és ezek mellett még 15 250 darab WindowsPro SNGL szoftverre kötöttek szerződést. A megállapodást az a Vida Ildikó - akkori NAV-elnök - írta alá, akit nem sokkal később, 2014 nyarán korrupciós okokra hivatkozva az Egyesült Államok eltiltott az országba való beutazástól. Ez a Microsoft-botrány fényében azért különösen érdekes, mert lapunk értesülései szerint - erről korábban a Népszava is cikkezett - éppen ez a diplomáciai botrány állhatott a Microsoft vizsgálatának hátterében.

Hogy pontosan mi volt a probléma, vagy mit jelent a "nem teljesítés" nem világos, mivel forrásaink különböző magyarázatokat adtak. Egyikük szerint a szoftverek licencdíjaiban 20-30 százalékos különbség volt a tényleges árhoz képest. Az iparági szakértő szerint az Office Pro Plus és standard csomagokat ekkora tételben olcsóbban is megvásárolhatta volna a cég, de ezt nagyban befolyásolhatja a viszonteladó Microsofttal kötött szerződése. Még 2014-ben Romániában is hasonló problémákat tárt fel az ottani belső ellenőrzés, pontosan ekkora árrést feltárva (ahogy arra később ez a cikk részletesen is kitér.)

Forrás: nav.gov.hu/üvegzseb

Ha túlárazásról volt szó azt utólag nehéz igazolni, ugyanis a Microsoft más árkategóriában adja termékeit nagy, illetve kisebb mennyiségekben. A szoftveróriás termékeinél ugyanis merőben eltér az árazás a kiskereskedelmi, a nagykereskedelmi, de néhány darabos, és a nagykereskedelmi több ezres tételeknél. A vállalat névadási gyakorlata ezt MVL (multi volume level) címkével jelöli. Így ugyanaz a termék a vevőtől, valamint a mennyiségtől függően akár 40 százalékos különbséget is mutathatott 2013-ban.

Például 2013-as katalógusok alapján már kis tételben is lehetett vásárolni Office Pro Plus szoftvert akár nettó 95 ezer forint körüli áron, amelynél az adóhatóság mintegy ötezer forinttal többet fizetett darabonként. Igaz a NAV által fizetett 100 912 forintnál drágább ajánlatot is talált lapunk az internetes archívumokban.

Más forrásaink, az adóhivatal korábbi munkatársai egy másik, valószínűtlenebb és kívülről nehezebben igazolható forgatókönyvet vázoltak fel: a megvett termékkódok nagy részét egyszerűen soha sem aktiválták  a szervezetnél. Helyette a NAV-tól teljesen független hivataloknál, cégeknél történhetett meg, vagyis kétszer adták el ugyanazt a terméket.

Válaszok híján

Hogy kiderüljön, mi lehetett pontos a probléma, a Napi.hu valamennyi érintettet megkereste. Az ügyben még december közepén fordultunk kérdéseinkkel az adóhatósághoz, de erre semmilyen formában nem válaszoltak. Majd januárban telefonon érdeklődtünk, ekkor bár reagálást ígértek, ismét hallgattak. Egy hónappal az első megkeresés után ismét írásban kértük őket, hogy legalább azt jelezzék, terveznek-e válaszolni, de eddig semmilyen levelet nem kaptunk a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól.

Írásban fordultunk kérdéseinkkel a RacioNet Zrt.-hez és a Microsoft magyarországi leányához. Előbbi helyről a következő választ kaptuk:

"A Racionet Zrt. tudomásul vette a Microsoft döntését, ugyanakkor indoklást kért üzleti partnere döntéséről, ezt azonban a mai napig még nem kapta meg. Az üzleti partnerségre és adatokra vonatkozóan egyéb információkat cégünk nem közöl, a Microsoft Magyarország belső vizsgálataira vonatkozó híreket nem kommentáljuk."

A Microsoft Magyarország válaszában azt írta: "a cég elkötelezett amellett, hogy olyan módon folytassa üzleti tevékenységét, amely megteremti és fenntartja a bizalmat ügyfelei és partnerei iránt. Kérem, vegye figyelembe, hogy követve a céges előírásunkat, partnereinkkel és ügyfeleinkkel kapcsolatos ügyeket nem kommentálunk."

Lapunk Vida Ildikót is, a NAV egykori elnökét is megkereste, de ő nem kívánt reagálni az ügyre.

A renitens vezető - és a bosszú

Érdekesség, hogy a Microsoft Magyarországnál 2014-2016 között folytatták le a complience-vizsgálatot és bár a sajtóhírek szerint ezek vezettek a hazai cég korábbi kormányzati üzletágvezetőjének, Sagyibó Viktor menesztéséhez, mégsem ekkor hátráltak ki a gyanúsnak talált LAR-partnerek mögül. Erre csak akkor került sor, amikor Sagyibót tavaly novemberben a Miniszterelnökség miniszteri biztosnak nevezte ki.

A két pozíció között azonban egy meglepő kitérőt is tett: miután 2016 elején távozott a szoftvercégtől a Humansoft tulajdonosánál, a 4IG Zrt.-nél lett vezető. Innen állítólag épp a Microsoft távolíttatta el alig néhány hét után.

Iparági forrásaink szerint a mostani botrány indirekt kiváltó oka is Sagyibó távozásával köthető össze. A Microsoft eltávolított vezetőjének ugyanis a cég complience (megfelelőségi) előírásai szerint egy meghatározott ideig tilos elhelyezkednie a céggel kapcsolatban álló kormányzati szervnél, vagy minisztériumnál. Ennél is komolyabb érv lehet Sagyibó miniszteri biztosi pozíciója, hiszen így nem "egyszerű"  partner lett, hanem ennél sokkal jelentősebb posztot kapott. Mivel  a Microsoft belső szabályzatát az egykori vezető megszegte, az amerikai cég ezért döntött a drasztikus lépés mellett, hogy felmondta a kormányzati ügyleteket bonyolító partnercégéivel a szerződéseket.

Felderengő kormánykapcsolatok

A három kirakott nagyvállalati ügyfél mögött a 24.hu szerint erős kormányzati kapcsolatok vannak. A Racionet Zrt. tulajdonosa, Dávid Pálon keresztül Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszterhez köthető. De igazgatósági tag volt 2012. január elejéig Zsigri Ferenc, aki az állami és önkormányzati infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseket sorra nyerő Közgép Zrt. egyik cégjegyzésre jogosult tagja, több Közgép-leányvállalat ügyvezetője. A vállalat ekkori sikereit az állami szektorban neki tulajdonította a sajtó, köztük lapunk is.

A Humansoft Kft.-ben a közbeszerzési mestercég, a Duna Aszfalt érdekeltségi körében feltűnő Szíjj László jelent meg a portál szerint.

Az Euro One esetében nem említettek a lap forrásai kormányzati erős embereket, de gyökerei a Széles Gábor-féle Műszertechnika-csoportig nyúlnak vissza.

A kormány kárpótol

A szakítás miatt viszont érvénytelenné vált a KEF új, szoftverfejlesztési projektjeivel kapcsolatos tanácsadásra kiírt, 50 milliárd forintos összértékű pályázatán a Racionet - valamint a két másik korábbi Microsoft-partner, a Humansoft és az Euro One - indulása. Ennek ellenére a cégek közbeszerzési sikerszériáját nem törte meg a botrány: a Zoom.hu összesítése szerint a Racionet a Főpolgármesteri Hivatal pályázatán jutott 100 millió forintos megbízáshoz (a portál cikkében, így eredetileg itt is tévesen 1 milliárd forintos összeg szerepelt, melyet az önkormányzat jelzett lapunk felé - a szerk.), az Euro One pedig az MVM Net Zrt. 382 millió forintos, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. pályázatán közel egymilliárd forintos, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pályázatán pedig 673 millió forintos szerződéseket nyert el december 12-e és január 5-e között.

De mindhárom érintett vállalat szerepel a nyertes cégek között a tavaly november 7-én közzétett Közbeszerzési Értesítőben a KEF 75 milliárd forintos összértékű, "szerverekre és tárolókra, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatásokra" kiírt pályázatán - írja a témáról szóló cikkében a portál.

Pozíciót fogtak a Microsoftosok

Ahogy arra már kitértünk, Sagyibó Viktor a 4iG Zrt-nél tett kitérője után a Miniszterelnökség miniszteri biztosa lett. Rajta kívül a Microsoft Magyarország egy másik volt dolgozója is a kormányzati szektorban kötött ki.

A cég korábbi vezérigazgatója, Papp István öt év után került át a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) üzletfejlesztési elnökhelyettesi székébe még 2016-ban. Feladata hivatalosan az volt, hogy a magyar vállalkozások a "külföldi befektetők beszállítói körébe kerülhessenek". A Zoom.hu szerint viszont innen azóta távozhatott, jelenleg saját tanácsadó cégénél dolgozik.

Nem hungarikum a botrány

A magyarországi vizsgálattal egyszerre zajlott egy másik ellenőrzés is: Romániában ez kilenc korábbi miniszter meggyanúsításával és egy kormányválsággal végződött. A Microsoft az ottani vizsgálat eredményeit nem hozta nyilvánosságra, de a sejtések szerint az ügyben a cég által felkért revizorok tettek feljelentéseket. A Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) úgy becsülte, hogy a megbízásokért cserébe 50 millió dolláros korrupciós pénzt fizettek ki kormánytagoknak a román értékesítési partnerek.

Mivel a bírósági ügyek jelenleg is zajlanak, több esetben pedig még nyomoz a DNA, csak az eddig lezárult esetek kapcsán ismertek részletek. Ezek alapján a Microsofttal szerződött partnerek a közbeszerzéseken 30-40 százalékkal túlárazták a szoftverek licencdíját, ezt pedig az amerikai anyacég felé nem kommunikálták. A drágított szerződések hasznát pedig a partnerek és a beszerzéseket jóváhagyó kormányzati hivatalok vezetői osztották el egymás között, vagy pártokat finanszíroztak.

Követlen az üggyel összefüggésben három ítélet született: Dorin Cocos vállalkozót, Traian Basescu egykori államfő barátját 2 év és 4 hónap börtönbüntetésre ítélték befolyással való üzérkedés, pénzmosás és vesztegetés vádjával. Gabriel Sandu 2008-2010 közötti kommunikáció miniszter vesztegetés és pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Mellettük 2 év 4 hónap elzárásra büntették még Nicolae Dumitru vállalkozót, aki cégein és politikai kapcsolatain keresztül vált érintetté - írja részletes cikkében a Gandul.info.

A sok hasonlóság mellett érdemes megemlíteni, hogy a romániai Microsoft-botrány nemcsak a szoftverlicencek értékesítésére terjed ki. Érintett még benne a Fujitsu-Siemens, az IBM, a Compaq, a Hewlett-Packard, az S&T és a román SIVECO, valamint Softwin nevű szoftvervállalkozások.