Deák Viktória – Szarvas Nóra, MNB

Nemzetközi szinten már régóta megfigyelhető a fenntartható pénzügyi eszközök folyamatos terjedése a pénzügyi piacokon. A pandémia ellenére 2021 rekordévnek tekinthető, hiszen gyakorlatilag megduplázódott a fenntarthatósághoz köthető adósságállomány 2020-hoz képest – derül ki a BloombergNEF Sustainable Finance Market Outlook nemrégiben publikált kiadványából. A csaknem 1 644 milliárd dollár értékű kihelyezés legnagyobb részét a hatalmas népszerűségnek örvendő zöld kötvények tették ki.

Kapcsolódó

Hazánkban a fenntartható pénzügyi termékek volumene újszerűségük miatt még elmarad a vezető, nyugat-európai piacokon mérhető szinttől, de a fejlődés alapja egyértelműen megjelenik itthon is, bővülési dinamikája pedig kiemelkedő regionális szinten. Magyarországon az első zöld kötvényt 2020-ban bocsátotta ki a magyar állam, melyet több vállalati zöldkötvény-kibocsátás is követett.

De mitől is lesz zöld a kötvény?

A zöld kötvények a hagyományos kötvényektől leginkább abban térnek el, hogy kimondottan olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek rendelkeznek valamilyen közvetlen vagy közvetett környezeti, illetve klímavédelmi céllal. Ez azt jelenti, hogy a kötvényekből származó források kizárólag zöld projektek részbeni vagy teljes finanszírozására használhatók fel. Zöld kötvényekből finanszírozott zöld projektek lehetnek tipikusan: zöld lakóházak építése, a vállalat saját épületeinek energiahatékony korszerűsítése, naperőmű telepítése. További jelentős különbség, hogy a zöld célok biztosítása érdekében a zöld kötvénynek nemzetközileg elfogadott sztenderdnek kell megfelelnie, amely kiegészítő dokumentációt követel meg.

A nemzetközi zöld kötvény szabványok biztosítják lényegében a kötvények átláthatóságát mind az elérni kívánt céloknál, mind pedig a forrásfelhasználásnál. A minősített zöld kötvényeket jelenleg két nemzetközileg elfogadott sztenderd alapján ibocsátják ki: ezek a Nemzetközi Tőkepiaci Szövetség (ICMA) által kialakított úgynevezett Green Bond Principles (GBP), illetve a Climate Bond Initiative (CBI) által a GBP-re épített és azt továbbfejlesztett Climate Bonds Standard. Kialakítás alatt áll mindezek mellett az Európai Unió saját zöld kötvény sztenderdje is, az EU Green Bond Standard, amely még részletesebb és szigorúbb elvárásokat fogalmaz meg, minél szélesebb körű transzparenciát biztosítva.

Az MNB eddigi lépései a hazai kötvénypiacon

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indította el nem hagyományos jegybanki programként a Növekedési Kötvényprogramot (NKP), hogy a vállalati kötvénypiac likviditásának növelésén keresztül segítse a hazai vállalatok finanszírozási forrásainak diverzifikálását, ezáltal pedig a monetáris transzmisszió hatékonyabb érvényesülését. Bár az NKP kapcsán nem határozott meg explicit zöld célt, a program mégis táptalajt nyújtott a zöldkötvény-kibocsátásoknak is, hiszen az annak keretében kibocsátott 13 darab zöld kötvény-sorozatból az MNB névértéken számítva közel 189 milliárd forint értékben vásárolt 2021 év végéig.

Az első magyarországi zöld vállalati kötvényt az NKP keretében bocsátotta ki a CPI Hungary Investments Kft. ingatlanfejlesztő vállalat 2020 augusztusában.

A zöld kötvények hazai elterjedését további jegybanki programok is ösztönözték. A jegybank a már jól ismert Zöld Programjában célként tűzte ki a hazai fenntartható finanszírozási környezet fejlesztését is, ezért úgy alakította ki a hitelintézeteknek szóló Zöld Vállalati és Önkormányzati Tőkekövetelmény-kedvezmény keretrendszerét, hogy azok elősegítsék a zöld hitelezés ösztönzése mellett a zöldkötvény-kibocsátásokat is. A program lehetővé tette, hogy a zöld kötvény-vásárlások után a bankok tőkekövetelmény-kedvezményben részesüljenek, mely plusz motivációként szolgálhat a zöld ügyletek finanszírozásának növelésében. A program keretében a bankok összesen 72 milliárd forint értékű kötvény-befektetésre igényeltek kedvezményt 2021 harmadik negyedévéig.

A Monetáris Tanács (MT) a 2021. decemberi ülésén a Növekedési Kötvényprogram lezárásáról döntött, és közölte, hogy a jelenleg még folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. Ez persze nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a vállalatok további zöldkötvény-kibocsátásokat hajtsanak végre. Továbbra is számos előny szól amellett, hogy miért lehet érdemes zöld kötvényekben gondolkodni. Kibocsátói szempontból a zöld kötvények előnye, hogy a magas befektetői kereslet hatására általuk sokszor alacsonyabb finanszírozási költségek realizálhatók. Egy vállalat számára további előnyt jelenthet a zöld kötvények révén a befektetői bázis szélesítése, annak diverzifikálása és a hosszú távú befektetői attitűd erősödése. Még kevésbé számszerűsíthető, viszont rendkívül fontos a kibocsátásokkal járó reputációs hozadék.

Az MNB tehát továbbra is fontosnak tartja a kötvénypiac „zöldülését”, ezért Zöld Kötvény Kibocsátási Útmutatót tett közzé. Ennek célja, hogy segítse a magyar vállalatok zöldkötvény-kibocsátásait, és vele együtt a piaci szegmens további erősödését. A közzétett dokumentum bemutatja a fő zöld kötvény sztenderdeket, a zöld kötvény-kibocsátást kísérő tevékenységeket és dokumentációt, valamint az azokat követő jelentéstételi kötelezettségeket is.

Lépésről lépésre a zöldkötvény-kibocsátásig

Az előzőekben már felsorolt sztenderdek alapvetően egy Zöld Keretrendszer felállítását várják el. A Zöld Keretrendszer egy, a kibocsátó által készített dokumentum, amely egyértelműen megfogalmazza a kibocsátó társaság által a kötvényből származó források felhasználását és ennek teljesüléséhez szükséges vállalatirányítási lépéseket és folyamatokat. Ehhez a következő elemeket kell tartalmaznia a Zöld Keretrendszernek:

  • Források felhasználása: annak meghatározása, hogy a begyűjtött forrásokat mely környezetileg fenntartható tevékenységekre fordíthatja a kibocsátó.
  • Projektek értékelésének és kiválasztásának folyamata: annak részletes leírása, hogy az egyes projekteket milyen kritériumok mentén értékelik, valamint ebben a részben kerülnek kijelölésre a belső szervezeti hatáskörök és egyéb döntési jogok.
  • Bevont források kezelése: annak leírása, hogy a begyűjtött forrásokat hogyan menedzseli a kibocsátó. Fontos, hogy a bevont források ellenőrizhetők és egyértelműen elkülöníthetők legyenek a vállalat többi forrásától.
  • Jelentéstétel: a Zöld Keretrendszer egyik legfontosabb része. A jelentések azt a célt szolgálják, hogy a befektetők meghatározott időszakonként tiszta képet kapjanak a források felhasználásáról a finanszírozott zöld projektek tekintetében, illetve a projektek becsült környezeti hatásairól. Utóbbi a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a kibocsátó előre meghatározza, milyen teljesítménymutatók mentén fogja a későbbiek során bemutatni a forrásokból elért eredményeket.

A vállalat által kialakított keretrendszer és kibocsátani kívánt zöld célokkal rendelkező kötvény önmagában még nem tekinthető dedikáltan zöldnek. Ehhez szükség van egy Zöld Minősítésre is, amely megszerzéséhez akkreditált szakértőnek kell tanúsítania, hogy a felsorolt tényezők az adott zöld kötvény sztenderdnek valóban megfelelnek.

A magyarországi zöldkötvény-kibocsátás újszerűsége miatt célszerű a feladatokhoz egy befektetési szolgáltatóval, tanácsadóval felvenni a kapcsolatot, aki segíthet a kibocsátáshoz kapcsolódó alapdokumentumok (például Zöld Keretrendszer) kialakításában – erre az Útmutató is felhívja a figyelmet. Ezen felül a dokumentum tartalmazza az NKP keretében eddig kibocsátott zöld kötvények dokumentációs példáit (Zöld Keretrendszer és Minősítés), illetve a jelentéstételek lehetséges tartalmi és formai elemeit, melyek szintén segíthetik a kibocsátásban gondolkodó vállalatok munkáját.

Összességében tehát a zöld kötvények a fenntartható gazdasági átállás egyik fő motorjai lehetnek. A zöld kötvények súlya Magyarországon is egyre inkább nő, hiszen amellett, hogy segítik a zöldülő vállalatok hozzáférését a tőkepiaci finanszírozáshoz, hozzájárulnak a zöld gazdasági átálláshoz. Az Útmutató célja pedig fenntartani a kezdeti lendületet az NKP utáni időszakban is.

A szerzők a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyek főosztályának munkatársai.