A vaj, a csirkemell és a tejföl idei áremelkedése után a következő dráguló alapélelmiszer a tojás lehet. Míg ugyanis idén januárban még 30 forint körüli áron lehetett egy M-es, azaz normál nagyságú tojást venni a kiskereskedelemben, addig nyáron ez a nyár folyamán 36 forint volt, majd az utóbbi hetekben az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci árinformációs rendszerének adatai szerit 39 forintra emelkedett.

Egyes várakozások szerint a következő hetekbe további gyors emelkedés jöhet és novemberben összejöhet az 50, karácsonyra pedig 60 forintos darabonként ár is. A népszerű élelmiszerből ugyanis húsvét óta hiány alakult ki - egész Európa szerte keresik a megfizethető árú terméket, jórészt hiába. (Az Európai Bizottság adatai szerint a közösségben az étkezési tojás átlagára 139,27 euró/100 kilogramm volt 2017 szeptemberében, 28 százalékkal nőtt egy év alatt. Magyarországon az étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi értékesítési ára 25,38 forint/darab volt 2017 szeptemberében, csaknem 29 százalékkal emelkedett a 2016. szeptemberi átlagárhoz viszonyítva.)

Kapcsolódó

Magyarországon is hiány van, annak ellenére is, hogy az elmúlt években fokozatosan csökkent a tojásfogyasztás: míg egy évtizede még évi 300 tojást fogyasztott minden "átlag" magyar, addig tavaly már csak 215-öt. ( Az uniós átlag 240 darab.) Az európai piacon most a vevők dominálnak és a kereslet  felfelé nyomja az árakat. A unióban drágul a tojás, mivel egy sor tojótelepet kellett bezárni Hollandiában és Németországban is. Ukrajnából, Oroszországból és a Balkánról pedig nehezen lehet behozni tojást - elsősorban a szigorú uniós állat-egészségügyi előírások miatt.

Keresleti piac alakult ki már a nyáron - erősítette meg lapunknak Molnár Györgyi, a Magyar Tojóhibrid-Tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége titkára. Várakozása szerint az év végéig biztosan kitart a magas ár, s csak az újévben várható ennek mérséklődése. Ezt az is alátámasztja, hogy a naposcsibéből 18 hét (azaz több mint négy hónap) alatt lesz tojótyúk, vagyis csak 2018 elején nőhet a tojóállomány és vele a tojástermelés. A magyarországi termelés sajátossága, hogy a nagyüzemi (vagy más néven regisztrált) termelés a fogyasztás 55 százalékát adja, 25 százalék származik a háztáji gazdaságokból és 20 százalék az import súlya.

Bár egykor Magyarország tojásból is önellátó volt, ma már import nélkül nem működik a piac. Ennek oka az, hogy a hazai tartási kedv visszaesett, s ebben nem csak a megszűnt téeszeknek volt szerepe, de annak is, hogy a tojástermelés meglehetősen eszközigényes, éppen ezért drága tevékenység - mondta Kertész Tamás, a Farm Tojás-cégcsoport tulajdonosa a Napi.hu-nak . Egy tojó beállítása 5-6 ezer forintos egyszeri beruházást igényel - ráadásul az elmúlt években a nyomott árak miatt kis profittal vagy éppen veszteséggel működtek a telepek.

Idén tavasszal robbant ki az úgynevezett fipronil-botrány. Előbb tojásokban, majd később már tojáslikőrtől száraztésztáig számos élelmiszerben mutatták ki fipronilt nevű mérgező rovarirtó szert Németországban. A szennyezett tojások Olaszországból, Belgiumból, Lengyelországból, Máltáról és Romániából kerültek forgalomba. A német szövetségi mezőgazdasági minisztériumba október elejéig 473 minta vizsgálati eredménye futott be. Fipronilt 103 mintában találtak, 25-ben feltűnően nagy mennyiségben, ezek közül 5-ben a határértéket meghaladó koncentrációban.