Tavaly 7,8 százalékkal 189,05 milliárd forintra nőtt a magyarországi reklámtorta értéke - jelentette be Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke. Számos egyedi tényező befolyásolja a piacot: a reklámadó bevezetése már tavaly is érezhető volt, de a hatás idén fog nagymértékben lecsapódni. ( A kormány 3-5 százalékos reklámadót mérlegelhet, és arra törekszik, hogy a kisebb médiacégeket megvédje - ez körvonalazódott az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén Lázár János és Rogán Antal szavaiból. A reklámadó módosításáról szóló konkrét javaslat még nem készült el, a kormány márciusban teheti meg előterjesztését.)
Az áremelkedések mellett a soha nem látott mértékű állami reklámköltések is komolyan hatottak: a kormányzat 35 százalékkal, 6-8 milliárd forinttal fordított többet hirdetésekre, mint 2013-ban. Ezt a reklámszövetség úgy interpretálta, hogy az állam bízik a reklám erejében, hatékonyságában - az egyes sajtóvállalkozások és relám/kommunikációs cégek megtámogatásáról, mint célról nem esett szó. Szintén jelentősen befolyásolták a számokat a focivébéhez, valamint a tavaszi és az őszi választásokhoz kötődő hirdetések.
A legnagyobb növekedést a tévés és digitális reklámköltéseknél mérték - a tévékre hatott a leginkább az állami költés megugrása. Tavaly a televíziók esetében mintegy 10 százalékos növekedéssel a költések elérték az 50 milliárd forintot - ezzel megfordult a 2008 óta tartó csökkenő trend - a kábelcsatornák folytatódó térnyerése mellett. A rádiókhoz 9,3, a mozikba 1,3, kültéri hirdetésekre 15,6 milliárd forint jutott.
Fontos tényező a digitális költések kivándorálása Magyarországról, 2 százalékponttal nőtt a nemzetközi cégek aránya a digitális költésekben. A hazai digitális költések immár 48 százalékát a nemzetközi cégek birtokolják, náluk 25 százalékkal nőttek a reklámköltések, szemben a hazai cégek 15 százalékos tempójával.
A ma publikált IAB Hungary Adex 2014 felmérés szerint tavaly több mint 49 milliárd forintot költöttek a szereplők digitális reklámeszközökre, ami 20 százalékos év/év növekedést jelent. Az idén a digitális reklámozás már megelőzheti a tévét, a globális szereplők súlya pedig 50 százalék fölé nőhet. Igaz, már tavaly is azt várták, hogy az online csatorna a tévék elé kerül, de ezt a forgatókönyvet a tévés (állami) költések meglepő növekedése felülírta.
A nyomtatott sajtó összesített árbevétele a lapterjesztésből származó 60,2 milliárd forinttal és az online bevételekkel együtt tavaly meghaladta a 100 milliárd forintot. A hazai lappiac 2007 óta tartó zsugorodása az idén megállhat - reméli Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke.