Mostanra a zöldalapok mellett külön létrejöttek ESG-Alapok is. Előbbiek olyan tematikát választanak célként, amelyek kifejezetten zöld célokat szolgálnak, de az ESG minősítések már egy tágabb kategóriát jelentenek, ezeknél megjelenik a társadalmi és fenntarthatósági felelősségvállalás - ismertette a kategóriák közötti különbséget Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő elnök-vezérigazgatója a panelbeszélgetés elején.
Más oldalról közelítette meg, és hozta testközelbe a különbséget Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója: "Az ESG inkább a reformkonyha és nem egy vegetariánus diéta: a hagyományos alapanyagokból főzünk, de odafigyelünk, hogy az egészséges legyen. Itt is arról van szó, hogy azt nézzük, adott társaság mennyire figyel oda a fenntarthatóságra".
Arról pedig már ifj. Chickán Attila, az Alteo Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszélt, hogy olyan cég még nagyon kevés van, amelyik tényleg megkapta az ESG-minősítést, de sokkal több olyan vállalat van, amelyik már eldöntötte, hogy ezt el akarja érni. Ez szerinte egy proaktív folyamat és úgy látja, hogy közös érdeke a befektetőknek, a finanszírozandó vállalatoknak is, hogy ez egy teljesen átlátható és kiszámítható folyamat legyen, ahogy halad a társaság a vállalásai felé.
Ezt azzal árnyalta Vízkeleti Sándor, hogy lehet jó és rossz minősítést is kapni: ha valaki elkezdi a folyamatot, még nem is jelenti, hogy egy adott cég sikeresen beépíti a fenntarthatósági szempontokat a működésébe. Emiatt már el is szakadt a befektetői értékelés attól, hogy jól néz ki egy tőzsdei beszámoló, vagy egy cashflow. "A nem pénzügyi soft információk beépítése a tőzsdei döntéshozatalba már régebben beépült" - tette hozzá az Amundi elnök-vezérigazgatója, aki példaként említette, hogy egy cég részvényei veszítenek az értékükből, ha jók az eredményeik, de kiderül, hogy gyerekmunkával készülnek a termékei. Szintén ennek kapcsán idézte fel a Volkswagen dízelbotrányát, aminél az eladási adatok jók voltak, de a konszern meghamisította a környezetvédelmi mérések eredményeit.
Biztosabb jövőt jelent most
Az ESG-minősítéssel bíró cégek válságállóbbnak is bizonyulnak a szakember szerint, mert így átláthatóbb a működésük. Mivel több adatot közölnek, a befektetők bizalma is nagyobb, és látszik az is, hogy hogyan kezeli egy társaság a kockázatokat akár más téren is.
Czachesz Gábor ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy szektorálisan jelentős eltérések vannak még a pénzpiacokon. Sok területen még kevés az ESG-minősített társaság, amelyek még is jól teljesítettek, például az olajipari vagy a pénzügyi cégek idén stabil eredményeket hoztak. Vízkeleti Sándor idecsatlakozva megjegyezte, hogy ott viszont, ahol már elterjedtebb ez az osztályozási rendszer, ott látszódik, hogy az ESG-bizonyítvány javítja a helyzetüket a befektetőknél.
Ifj. Chikán Attila szerint ez a trend pedig lassan odavezet - ha már nem egyenesen ott tart -, hogy diszkont árat jelent, ha valakinek nincs ilyen minősítése, nem foglalkozik a fenntarthatósággal.
Érdekes a háttere annak is, hogy a 2008-2009-es válság alatt a környezetvédelmi és zöld befektetések teljesítettek a legrosszabbul. Czachesz Gábor szerint ebben fontos szerepe van annak, hogy akkor egy más természetű krízis volt, nehezebben születtek meg a mentőcsomagokról a döntések, finanszírozási problémák voltak. Megjegyezte, hogy akkor még a német napenergiás cégek is csak úgy tudtak teljesíteni, hogy jelentős állami támogatást kaptak.
"A helyzet amiatt is más, hogy a napelemek ára a harmadára esett az előző válság óta eltelt tíz évben" - mondta az Alteo Nyrt. vezetője, aki szerint a technológiai fejlődés miatt most tízszer jobb a versenyképessége a zöldenergiás termelőknek. Akkor csak gigantikus állami támogatásokkal lehetett előrébb jutni, most viszont azért teljesít jobban ez a terület, mert már egy megtérülő beruházás lett a fenntartható fejlődés. "A finanszírozáson is látszik: jó megterüléssel könnyebb pénzt találni ezekhez a befektetésekhez" - tette még hozzá ifj. Chikán Attila utalva arra, hogy a versenyképességet tovább javítja, hogy például a jegybanki zöldprogramok segítik a megújulók terjedését.
Valamint azt is megemlítette, hogy a válságok alatt olyan nincs, hogy a megújulók leállnak, de a 2008-as krízisnél arra volt példa, hogy a gázerőművek évekre leálltak, mert nem volt gazdaságilag értelme üzemeltetni az erőműveket. Ha például egy naperőművet megépítettek, akkor azt már nincs értelme kikapcsolni, nyilván vannak időjárási változók, de szinte teljes üzem van.
Biden és Kína hozhatja a zöld lendületet
Joe Biden elnökké választás jelentős lendületet adhat a zöldenergia terjedésének, bár még a szenátus támogatása kérdéses a Green New Deal mögött - értékelte az amerikai politikai eseményeket Czachesz Gábor. Nagyon fontosnak tartja, hogy ebbe a versenybe Kína is beszállt, amely a legutóbbi pártkongresszuson azt az agresszív vállalást tette, hogy 2060-ig dekarbonizálják a gazdaságukat.
Chikán Attila szerint utóbbi esetében ez még egy távoli határidő, és alakulhat úgy a helyzet, mint egy egyetemi vizsgára való tanulásnál: erős lesz a hajrá. Szerinte fontos lesz látni, hogy 2030-ban, 2040-ben hol tart Kína a cél elérésében. "Áttörést máshol is az hozhat, hogy a választói akarat is elvárja a zöldülést" - tette hozzá, amire példaként pont az ázsiai országot hozta fel: a járvány előtt a rossz levegőminőség miatt hordtak maszkot az emberek, viszont a gyárleállások után megtapasztalták, hogy milyen, amikor ezeket nem kell viselni. Az emberek elvárása lehet, hogy maszk nélkül élhessenek.
Befektetői oldalról nézve Vízkeleti Sándor úgy látja, hogy a politikai és hozzáállásbeli változás azt eredményezi, hogy a hagyományos, fosszilis energiatermelők egyre nehezebben jutnak finanszírozáshoz, tehát nekik is lépniük kell. A zöldalapok népszerűbbé válása is azt mutatja, hogy ez lesz a jövő.
Czachesz Gábor szerint az még inkább növelheti ezt a trendet, ha ESG-minősítések auditált módon kötelezően közzétételre kerülnek majd. Most nehezebb döntés, hogy azokat a cégeket, amelyeknek nincs ilyen kimutatása, beemeljék-e egy portfolióba.