A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány egyszerre szabályozó, és munkaadó. A Policy Agenda kutatói újra megvizsgálták a legnagyobb állami vállalatokat és cégcsoportokat, hogyan változtak a bérek 2010 és 2018 között.
A vizsgálatba bevont cégekben éves átlagban 125 ezer fő dolgozott. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egyben vizsgálták a regionális viz-közmű társaságokat (6 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18 ezer dolgozó), erdészeteket (8 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (26 ezer dolgozó) - ide tartoznak például a MVM Zrt. a Szerencsejáték Zrt, és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.
| Cég, cégcsoport | 2010-2018 | 2016-2018 | 2018-2017 |
| MÁV | 57% | 31% | 14,6% |
| Magyar Posta | 54% | 25% | 11,5% |
| Víziközművek | 57% | 42% | 15% |
| Volánok | 76% | 34% | 14,6% |
| Állami vállalati kör összesen | 61% | 32% | 14,2% |
| Forrás: Policy Agenda | |||
Az állam ebben a körben 2010 óta összesen 61 százalékkal emelte a béreket - ez 4 százalékponttal kisebb, mint a versenyszférában történt emelés.
Idén a versenyszférában magasabb a bruttó keresetek növekedése, mint a minimálbér-emelés mértéke. Az idei béradatok az állami cégeknél egyelőre nem ismertek, csak abból lehet kiindulni, hogy milyen megállapodásokat kötöttek a szakszervezetekkel. A MÁV esetében a hároméves megállapodás alapján idén 5 százalékos béremelés volt. Ez jelentősen alatta van a nemzetgazdasági átlag két számjegyű emelésének. A Magyar Postánál a szakszervezetek a korábbi megállapodást újratárgyalták, és 8-9 százalékos béremeléssel lehet számolni.
Voltak ugyan arra próbálkozások, hogy a közszolgáltatások területén az idei átlagos 5-6 százalékos béremeléseket magasabbra tornásszák fel a szakszervezetek, de az állam eddig elzárkózott ettől. Amennyiben így marad a helyzet, akkor ismét elkezd távolodni egymástól az állami cégek bérszínvonala, és a versenyszféra több része. Ez pedig növelni fogja a belső elvándorlást, a munkaerőhiányt, és a szolgáltatási színvonal romlását - vélik a PA kutatói.