Még 2011-ben azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy 2015 végéig mintegy 80-100 vállalkozás növekedését támogatjuk kockázati tőkével, de akkor még nem láthattuk pontosan, hogy ilyen nagyszámú érdemi megkeresés érkezik be hozzánk - mondta el Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója.

A tőkealap 2015-ben több mint 4 milliárd forint értékben összesen 36 ügyletet hajtott végre, ezek közül 28 volt új befektetés.

A hazai kkv-k évről évre több tőkeforrást igényeltek az SZTA-tól, ami azt jelenti, hogy az alacsony kamatkörnyezet ellenére is egyre többen választanák a kockázati tőkét mint külső finanszírozási forrást.

Tovagyűrűző hatások

Öt év alatt összesen 75 milliárd forint értékű tőkeforrásra érkezett érdemi megkeresés, ami több mint hatszorosa a kihelyezhető keretösszegnek. Ebből több mint 20 milliárd forintnyi tőkeigény csak 2015-ben érkezett, miközben a teljes, mintegy 12 milliárd forint kihelyezhető forrást az Alap öt év alatt fektetheti be. Az átlagos tőkeigény az évek során némiképp emelkedett, tavaly 134 millió forint volt.

Az uniós források társbefektetési konstrukcióban való felhasználása a hazai magántőkét is jelentősen megmozgatta. Az SZTA 11 milliárd forintnyi befektetéséhez több mint 4,3 milliárd forint összegű privát forrás társult, amely meghaladja az alap által kihelyezett források összegének 37 százalékát. Az SZTA befektetéseinek jelentős hatása van a foglalkoztatottságra is, a döntések közvetlenül összesen több mint 3 ezer munkahelyet érintenek országszerte.

Az alap valamennyi magyarországi régióban közel jár a mintegy 1,7 milliárd forintos befektethető tőke kihelyezéséhez, és még több ügylet áll folyósítás, illetve döntés előtt. Az exitekből visszaforgó tőke az adott régióban használható fel újra. Jelenleg ez az összeg megközelíti az egymilliárd forintot.