Munkaügyi bírságot jellemzően csak egyes, súlyosabb szabálytalanságok elkövetése miatt szabott ki az első félévben a hatóság, ilyenek például a feketefoglalkoztatás különböző formái, a munka- és pihenőidővel, valamint munkabérrel összefüggésben elkövetett bizonyos szabálytalanságok, de ide tartozik az engedély nélküli munkaerő kölcsönzés is - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gedeon András. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hatóság a legtöbb esetben csak figyelemfelhívással él, vagy kötelezi a munkaadót a szabálytalanság megszüntetésére. A munkaügyi hatóság friss statisztikái szerint az első félévben 11 164 munkáltatót ellenőriztek és a cégek 61 százalékánál találtak munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzésbe bevont munkavállalók (113,9 ezer fő) 54 százalékát érintették.

A szabálytalankodók aránya jelentősen emelkedett, hiszen 2011 első félévében még "csak" 42 százaléknál találtak szabálytalanságot. A növekedés okai között Gedeon az idei évre kiadott ellenőrzési irányelvekben rögzített, szabálytalanságokkal leginkább fertőzött területek fokozottabb ellenőrzését említette, mivel a korábbi időszakok tapasztalatai és a beérkezett panaszok, bejelentések is a munkaidő és bérproblémákra irányították a hatóság figyelmét. A megnövekedett esetszámhoz az is hozzájárult, hogy az idei év első 4 hónapjában a hatóságok a bérkompenzáció betartását is ellenőrizték.

A bírság elérheti a 20 millió forintot is

Amennyiben a munkaügyi felügyelő a bírságolás mellett dönt, úgy a minimális büntetés 30 ezer forint, ám a bírságplafon - három éven belül legalább egy, a korábbival azonos jogsértés elkövetése esetén - már elérheti 20 millió forintot is. Ennél természetesen jóval kisebb a munkaügyi bírság átlagos mérete: az idei első félévben az 1329 büntetés során összesen 246,7 millió forintot róttak ki a vállalkozásokra, ami 185,6 ezres átlagnak felel meg.

A hatóság a legtöbb intézkedést a kereskedelem területén tevékenykedő cégeknél hozta, de nem sokkal maradt le a vendéglátás és a feldolgozóipar sem. Ez utóbbi azonban az első helyet foglalja el, ha azt nézzük, hogy hány munkavállalót érintettek hátrányosan a jogsértések.

Hogyan csalnak a cégek?

A legtöbb szabálytalanságot a munkaidővel összefüggésben követték el az ellenőrzött cégek, előfordul, hogy a munkavállalóknak többet kellett dolgozniuk a törvényi előírásnál, vagy egyszerűen nem biztosítottak megfelelő pihenőidőt nekik. Még mindig jellemző visszaélés a feketefoglalkoztatás: gyakori, hogy írásba foglalt munkaszerződés nélkül, vagy színlelt szerződéssel alkalmazzák a dolgozókat, de sokszor "elfelejtik" bejelenteni a munkavállalót, vagy engedély nélkül foglalkoztatnak harmadik országbelieket - mondta Gedeon.

Ezen kívül több ellenőrzött munkáltató sem tartotta be a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat, de nagyon jelentős számban érhető tetten a munkabér, illetve a pótlékok (a műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék) megfizetésének elmaradása is - emelte ki az NMH szóvivője, aki hozzátette, hogy a munkabérrel kapcsolatos szabályok közül a legtöbb munkáltató a munkabér védelmére, a pótlékokra, illetve a bérkompenzáció teljesítésére vonatkozó szabályokat sértette meg.