A vállalatok számára természetesen minden fogyasztó egyformán fontos és gyártási szempontból is hatékonyabb egy üzemsoron, azonos márkanév alatt egyféle terméket gyártani. Ezért alapesetben az azonos néven forgalmazott élelmiszerek minősége, összetétele és íze között nincs különbség - írja közleményében az ÉFOSZ a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) friss kutatására reagálva.

A Nébih ugyanis 24 termék itthon és külföldön forgalmazott változatát hasonlította össze és arra jutott, hogy rosszabb termékek kerülnek a magyar boltokba. Azt viszont általánosságban megállapították, hogy az élelmiszerek összetételében, a hozzáadott anyagokban nem volt különbség, a hivatal is inkább érzékszervi benyomások alapján jutott a következtetésére. Az osztrák termékek egyszerűen finomabbak, mint a magyar társaik - ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, mely termékeket tesztelte a hatóság és mire jutott.

Kapcsolódó

Csütörtökön a jelentésre reagálva Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megígérte, hogy a kormány foglalkozik majd azzal, hogy a magyarok ugyanazt a minőséget kapják, mint a külföldiek. Szerinte "az élelmiszer-kiskereskedelmet uraló cégek szemetet akarnak eladni Magyarországon. Ez megdöbbentő és példátlan!"

Csak az igényeknek akarnak megfelelni

Az ÉFOSZ szerint a különbséget nem az adja, hogy a rosszabb termékeket Magyarországon árusítanák. Hanem a gyártók igazolható íz preferenciát tapasztalnak egyes régiók fogyasztóinak körében, ebben az esetben külön receptúrákkal igyekezhetnek ezeket az igényeket kielégíteni. Emellett kismértékű íz különbséget okozhat az egyes országokban rendelkezésre álló, ugyanolyan jó minőségű, de eltérő érzékszervi tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok felhasználása.

Ez lehet a magyarázat a Magyar Márkaszövetség szerint is. Ugyanakkor a szervezet úgy véli, hogy az eltérő tárolás és lejárati idő is közrejátszhatott az eredményben. A szövetség ezzel együtt partner abban, ha szakmailag és módszertanában megalapozott hatósági vizsgálatok segítik elő a termékeik rendszeres vizsgálatát.

Több gyártó, így a Manner és a Nestlé is reagált a Nébih jelentésére. Előbbi cég közleményében azt írta, a legkedveltebb termékét, a Manner nápolyit ugyanabban az üzemben, ugyanazon gyártósoron állítja elő valamennyi célország számára - ezt bizonyítja az is, hogy a csomagoláson többnyelvű deklaráció található. Szerintük ebből logikusan következik, hogy nem a gyártás idején dől el, hogy az adott termék végezetül melyik országba kerül.

Szerencsen 2002 óta működik a Nestlé közép-európai italpor gyártó és töltő üzeme, ahonnan 17 országot szolgálnak ki, köztük Ausztriát is - érvel a Nestlé Hungária, amely állítja az európai regionális gyárakkal közösen úgy alakítja ki a termékei receptúráját, hogy azok megfeleljenek a hazai fogyasztói igényeknek és a legmagasabb minőségi előírásoknak.

Nyitott a kormánnyal és a Nébih-hel való együttműködésre az Országos Kereskedelmi Szövetség: megítélésük szerint elsősorban a vásárlók érdekeit kell szem előtt tartani a márkatermékek minőségével kapcsolatos kérdések vizsgálatában. Azt viszont kiemelték, hogy a kereskedők nem felelnek a márkatermékek tekintetében a hatályos jogszabályi megfelelőségéért, az a gyártók felelőssége.